Emésztőrendszeri betegségek

Oldal nyomtatása

A dohányzás és a Crohn-betegség

crohn

A Crohn-betegség (ejtsd: krón-betegség) az egyik leggyakoribb krónikus gyulladásos bélbetegség. Jellemzően a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet érinti, de a szájüregtől a végbélnyílásig a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhatnak a betegség okozta elváltozások. A betegséget a bél falának ismeretlen eredetű gyulladása okozza, mely vérzéssel, fekély és granulómaképzéssel jár. A pontos diagnózishoz minden esetben elengedhetetlen a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) és szövettani vizsgálat.

A Crohn-betegség elsősorban fiatal felnőttkorban jelentkezik, ritkán gyermekeket is érinthet. Jellemzően gyakrabban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál. A betegség tünetei hullámzó formában jelentkeznek, tünetmentes időszakok után ismételten kiújulva, fellángolva. A legjellemzőbb panaszok a hasmenés és a görcsös hasi fájdalom. A betegség gyakran okoz véres székletet, és fekélyeket a végbél és olykor a szájnyílás körül is.  A bélfal sérülése és működésének károsodása miatt a betegség felszívódási zavarokkal is járhat, amely különböző tüneteket vonhat maga után. Ezek között szerepel pl. bizonyos vitaminok hiánya, vérszegénység (elsősorban a vashiány miatt), hajhullás, fáradékonyság, fogyás, az immunrendszer védekezőképességének csökkenése.

A betegség komplex kezelést igényel, ennek részét képezheti a gyógyszeres kezelés, a műtéti beavatkozás és táplálék-kiegészítők alkalmazása is. A gyógyszeres kezelés elsősorban az immunrendszer működésének gátlására irányuló, ún. immunszuppresszív kezelésből, valamint az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe kerülő ún. biológiai terápiákból áll. Műtétre csak a legvégső esetben kerül sor, amikor az érintett bélszakasz gyulladását más módon lehetetlen uralni, illetve a gyulladás következtében olyan szövődmények (sipolyok, elzáródások) alakultak ki, ami csak műtétileg kezelhető.

A betegség megfelelő egyensúlyban tartásához nélkülözhetetlen az egészséges életmód kialakítása.  A betegek egy idő után megismerik, mit ehetnek „büntetlenül”, illetve milyen élelmiszerek súlyosbítják tüneteiket.

Azt azonban nem mindig tudják, hogy a dohányzás is növeli a betegség fellángolásainak gyakoriságát és súlyosságát.  Bizonyított tény, hogy a dohányzó Crohn betegeknél kb. 80%-kal nagyobb az esélye annak, hogy a betegség 2 éven belül fellángol. Ugyanezen időszakon belül a dohányzást abbahagyó Crohn betegeknek csak kb. 40%, a nem dohányzó Crohn betegeknek pedig mindössze kb. 30% esélyük van a súlyos állapot kialakulására.

Az orvostudomány mai állása szerint a betegség ugyan nem gyógyítható, de a szükséges kezeléssel és a helyes életmód kialakításával az életminőség javítható. A dohányzás abbahagyása még abban az esetben is jelentősen javíthatja egy beteg állapotát, ha a betegség elsősorban nem a légző és keringési rendszert érinti!

Diabetikus vagy dietetikus?

dia

Sokan összekeverik, vagy éppen nem ismerik e két fogalom közti különbséget és helytelenül használják a mindennapokban.
Most lássuk: dietetikus vagy diabetikus?

Dietetikus

A dietetikus egészségügyi diplomával rendelkező táplálkozástudományi szakember. Táplálkozástudományi ismeretekre alapozva állítja össze egészséges és beteg egyének élelmezését, valamint személyre szabottan segítséget nyújt a helyes táplálkozási szokások kialakításában. Akár egyetlen, dietetikus szakemberrel folytatott beszélgetéssel is nagy előrelépést tehetünk egészségünk megőrzése vagy éppen betegségünk javulása érdekében.

A dietetikus szakember segít összeállítani az egészségügyi állapotának, egyéni ízlésének és pénztárcájának megfelelő étrendet. Tanácsot ad mindenben, ami a táplálkozással kapcsolatos: a bevásárlástól kezdve egészen az ételek elkészítésének helyes módjáig. Elmondja, hogy vásárláskor mire kell figyelni a termékek kiválasztásánál, mely nyersanyagokat honnan a legjobb beszerezni.

Az első találkozáskor a dietetikus felvesz egy úgynevezett anamnézist, ami azt jelenti, hogy mindenről kikérdezi, ami az Ön egészségi állapotával és táplálkozásával kapcsolatos. A későbbiekben elkészíti a felvett adatok alapján az Ön személyre szabott étrendjét, konkrét, akár többheti étrenddel együtt. Pontosan meghatározza a kerülendő és ajánlott alapanyagok és ételek körét. Figyelemmel kíséri az egészségi állapotában bekövetkezett változásokat, és ha szükséges, a megváltozott állapothoz igazítja a diétát.

Dietetikust elsősorban kórházakban, egyes szakrendeléseken, illetve az interneten találhat.

Diabetikus

A diabetikus szó jelentése: cukorbetegeknek készült élelmiszer. Ezek a termékek általában étkezési cukor helyett mást, elsősorban mesterséges édesítőszert vagy gyümölcscukrot (fruktózt) tartalmaznak. Jellemző még, hogy az ún. glikémiás indexük alacsonyabb, mint azon termékeké, melyek nem "diabetikusak".

Mi az a glikémiás index?

A glikémiás index az egyes élelmiszereknek a szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő hatását mutatja. Azok az élelmiszerek, melyek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, kevésbé emelik a vércukorszintet, azaz alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek. Ez előnyösebb a vércukorproblémákkal küzdők számára. Az élelmiszerek címkéjén feltüntetett szénhidráttartalom akár meg is egyezhet a nem diabetikus termékekével, csak éppen a lassabban vagy nem felszívódó típusba tartozik, és ettől számít diabetikusnak a termék. Cukorbetegek esetében nagyon fontos, hogy a diabetikus élelmiszerek szénhidrát mennyiségét is mindig be kell számolni a napi diétába!

Ha vásárolni megyünk, mindig érdemes szemügyre venni a csomagoláson az élelmiszerek energia (kcal) és szénhidrát tartalmát is. Sokan azt gondolják, hogy az édesítőszerrel készült diétás, diabetikus élelmiszerek energiatartalma alacsonyabb, mint hagyományos társaiké, így például fogyókúrában, nassolásképpen diabetikus termékeket fogyasztanak. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül van így, hiszen (főként a cukorpótlókkal ízesített finomságok esetén) gyakran nincs jelentős eltérés az energiatartalom tekintetében.

Mi a Fabry-kór?

fabry

A bejegyzésben egy igen ritka betegséget, a Fabry-kórt ismertetjük, amely Magyarországon mindösszesen körülbelül 50-100 főt érint.

A Fabry-kór egy öröklődő, genetikai betegség. A Fabry-kórt okozó hibás gén az X kromoszómához kapcsolódik, így egyaránt érintheti a nőket (XX kromoszóma) és a férfiakat (XY kromoszóma), bár a betegek zöme férfi. A hibás gén miatt egy, a lipidek egy csoportjának lebontásában részt vevő fontos enzim (alfa-GLAf) teljes mértékben hiányzik, vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen. Az enzim hiányában a szervezet nem képes lebontani a glycosphingolipideknek nevezett zsírokat, főként a GL-3-at, így az felhalmozódik az erek falában és a szervek simaizomzatában és ott károsodásokat okoz. Az idő előrehaladtával egyre több GL-3 rakódik le az erek falában, így a tünetek folyamatosan rosszabbodnak.

Mivel a férfiak csak egy darab X kromoszómával rendelkeznek, náluk a betegség sokszor korai életkorban és súlyosabb formában jelentkezik. Ezzel szemben a nőknél általában csak az egyik x kromoszóma érintett, így az ő esetükben a betegség gyakran későbbi életkorban ad tüneteket, és sokszor enyhébb lefolyást mutat, ezért feltételezések szerint sok esetben diagnosztizálatlan is marad.

A Fabry-kór tünetei széles skálán terjednek, azonban nem mindegyik fordul elő minden betegnél. Sok beteg először a súlyos fáradtság miatt kerül orvoshoz, fájdalom is jelentkezhet főként a kéz- és lábfejben. Az acroparesthesiának nevezett zsibbadással, fonákérzéssel járó fájdalom jellegzetessége, hogy a kéz és láb égő érzése fokozódhat a testmozgás és meleg hatására.  A betegség egyik legfeltűnőbb jele az általában serdülőkorban jelentkező apró, lilás kiütések (angiokeratómák). A tünetek között szerepel ezeken túl például a szaruhártyán megjelenő csillagszerű folt (szaruhártyahomály) és az emésztőrendszeri problémák. A betegség fülzúgással és hallásvesztéssel is járhat. A GL-3 lerakódás miatt idővel beszűkülnek az erek, így létfontosságú szervek (vese, szív, központi idegrendszer) károsodnak, megnövekedik például a szívroham, a veseelégtelenség, és a stroke kockázata. A veseelégtelenség következtében a betegek egy része művesekezelésre és vese-transzplantációra szorul.

A Fabry-kór tünetei sokszor már kora gyermekkorban észlelhetőek, azonban a betegség ritka előfordulása miatt gyakran csak hosszú idő múltán ismerik fel.  Ha a Fabry-kór jeleit és tüneteit idejében felfedezik, az orvosok sikeresebben tudják kezelni, ami javítja az életminőséget. A betegség terápiája a tünetek kezelése mellett a hiányzó enzim pótlásából áll, amelyet a betegek általában kéthetente infúzió útján kapnak meg. Az enzimpótlással lassítható a betegség természetes lefolyása és növelhető a betegek élettartama.

Jelenleg is számos kutató dolgozik világszerte a lipidtárolási betegségek, köztük a Fabry betegség még hatékonyabb kezelésének és megelőzési lehetőségeinek kidolgozásán.

Gyomorrontás, vakbélgyulladás, sérv? Mi állhat a hasi panaszok hátterében?

hasi

A hasi panaszok kiváltó okát sokszor nehéz felderíteni, hiszen a különböző állapotok gyakran ugyanolyan vagy nagyon hasonló tünetekkel járnak.

A fájdalom jelentkezésének helye gyakran informál a lehetséges okokról. Az általános fájdalomról beszélünk, ha a has legalább fele fájdalmas. Kiváltó oka lehet például a vakbélgyulladás, Crohn-betegség, bélelzáródás, irritábilis bél szindróma, kismedencei gyulladás, vérszegénység, izomhúzódás, húgyúti fertőzés, illetve vírusos gyomorrontás.  Lokalizált fájdalomnak azt nevezzük, amikor a panaszok a has egy bizonyos részére koncentrálódnak. A súlyosbodó helyi fájdalom általában egy hasi szerv gyulladására utal (pl.: vakbélgyulladás).

Lássuk a fájdalom helye szerinti leggyakoribb megbetegedéseket.

  • A has alsó részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, hólyaghurut, méhen kívüli terhesség, bélelzáródás, petefészek ciszták, nőgyógyászati fertőzések, petevezeték-gyulladás
  • A has felső részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, epevezeték és epehólyag gyulladás, epekő, reflux, bélelzáródás, gyomorfekély, hasnyálmirigy gyulladás, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, szívroham
  • A has középső részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, bélelzáródás, vérrög, diabéteszes ketoacidózis, hasnyálmirigy-gyulladás
  • A has bal alsó részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, daganatos megbetegedés, Crohn-betegség, méhen kívüli terhesség, lágyéksérv, vesekő, vesefertőzés, petefészek ciszták, ondóhólyag gyulladás
  • A has bal felső részén érzett fájdalom: daganatos megbetegedés, lépmegnagyobbodás, léprepedés, vesefertőzés, vesekő, rekeszsérv, gyomornyálkahártya gyulladás, övsömör, tüdőgyulladás, szívroham
  • A has jobb alsó részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, daganatos betegség, lágyéksérv, bélelzáródás, vesefertőzés, vesekő, gyomorinfluenza, petefészek ciszták, ondóhólyag gyulladás
  • A has jobb felső részén érzett fájdalom: vakbélgyulladás, epevezeték gyulladás, epekő, rekeszsérv, gyomornyálkahártya gyulladás, hepatitis, bélelzáródás, vesefertőzés, vesekő, hasnyálmirigy gyulladás, övsömör, tüdőgyulladás

Bizonyos állapotok kezdődhetnek általános fájdalommal, majd a fájdalom egy helyre koncentrálódhat, ilyen például a vakbélgyulladás is.

Ahogy Ön is láthatja, egy betegség akár több helyen is produkálhat tüneteket, így a fájdalom jelentkezésének helyéből nem lehet egyértelmű következtetést levonni. A fenti felsorolások csak tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Amennyiben a fájdalom helye szerint öndiagnosztizálásba kezd, az téves következtetésekhez vezethet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fájdalom sérülés okán jelentkezik, vagy ha fájdalmat illetve nyomást érez a mellkasában, haladéktalanul hívjon mentőt! Szintén hívjon mentőt, ha a beteg sápadt, hideg verejték borítja, pulzusa szapora vagy elájul.

Forduljon azonnal ügyeletes orvoshoz, ha panaszai olyan elviselhetetlenek, hogy akadályozzák a mozgásban, az ülésben, ha a fájdalmat olyan aggasztó tünetek kísérik, mint a láz, a véres vagy kávézaccra emlékeztető hasmenés. Ha panaszai nem súlyosak, és nem kísérik egyéb tünetek, de egy-két napnál tovább tartanak, keresse fel orvosát rendelési időben!

Hasmenés

hasmenes

Hasmenés a székelési ritmus zavara, melynek fő jellemzője a naponta többszöri (3 alkalomnál többszöri) híg székletürítés. Két fajtáját különböztethetjük meg:

  • Heveny hasmenés:

A heveny hasmenés általában valamilyen fertőzés következménye. Vízszerű széklet, naponta többszöri székelés, hascsikarás, szelek távozása és általános levertség jellemzi.

  • Idült (krónikus) hasmenés:

Idült hasmenésről beszélünk, ha a hasmenés két hétnél hosszabb ideig tart. Étvágytalansággal, fáradtsággal és látási zavarokkal járhat együtt. Okozhatja irritábilis bél szindróma (IBS), idült gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Chron-betegség), lisztérzékenység (coeliakia), laktózérzékenység, vastagbélrák, hormonális okok, emésztési-felszívódási zavar okozta hasmenés, sőt akár pszichés megterhelés, vizsgaidőszak is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A heveny hasmenés rendszerint magától elmúlik, van azonban pár figyelmeztető jel, amikor érdemes orvoshoz fordulni:

  • ha kiszáradás veszélye áll fenn (szájszárazság, alig vagy egyáltalán nincs vizelet, súlyos gyengeség, stb.)
  • súlyos hasi és/vagy végbél fájdalom esetén
  • ha a széklet véres vagy fekete színű
  • ha a hasmenést láz is kíséri.

Gyermekek, különösen kisgyermekek esetén nagyon fontos, hogy figyeljünk az alábbi tüneteikre és forduljunk orvoshoz ha:

  • nem volt nedves pelenka 3 vagy több órája
  • hasmenést kísérő lázas állapot esetén
  • fekete vagy véres széklet esetén
  • szokatlanul álmos, nyűgös, ingerlékeny.

Hasmenés kezelése:

Első és legfontosabb teendő a folyadékpótlás. A víz mellett a tea, húsleves is megfelelő az elvesztett folyadék pótlására, sőt, ezek pótolják az elveszített sót, cukrot is. A gyógyszertárakban kaphatók úgynevezett rehidráló porok az elveszett ionok pótlására, ezeket vízben feloldva kell elfogyasztani.

A hasfogó készítmények nem minden típusú hasmenésre jelentenek gyógyírt. A fertőzéses megbetegedések nagy részénél nem használnak, sőt egyenesen károsak is lehetnek. Heveny hasmenésben soha ne válasszunk bélmozgás lassításával ható gyógyszert, mert a kórokozók így tovább maradnak a beleinkben. Patikus segít kiválasztani az olyan készítményeket, amelyek a káros anyagok megkötésével hatnak, vagy védőréteget képeznek a bélfalon.

A probiotikumok helyreállítják a bélflórát így szedésük mindenképpen javasolt ilyen jellegű megbetegedések esetén.

Hasmenés esetén érdemes kerülni a tejtermékeket, az édes szénsavas üdítőket és a sült, zsíros és fűszeres ételeket. A banán, rizs, répa, alma, főtt burgonya hasfogó hatású.

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. szeptember 22.