Mozgásszeri betegségek

Oldal nyomtatása

Artritisz, ízületi gyulladás vs. Artrózis, ízületi porckopás

artritisz

Az artrózis, vagyis az oszteoartrózis ízületi porckopást jelent. Bár félrevezetően oszteoartritisznek is nevezik, nem szabad összetéveszteni a rheumatoid arthritis-szel, hiszen ez esetben nem az ízületek autoimmun gyulladása áll a háttérben.

Artrózisról akkor beszélünk, amikor a csontok végén található védelmező porc, majd maga a csont is kopásnak indul. A kopás során szabaddá vált csont felszínén gyulladás alakul ki, amelynek következtében maradandóan károsodik a csont felszíne. A károsodott csontfelszínen olyan csontkinövések (osteophyta-k) keletkeznek, melyek tovább rontják az ízület működését és fájdalmat okoznak.

Az artrózis a test bármely ízületét érintheti, leginkább azonban a kéz, a nyak, a térd, a csípő és a derék veszélyeztetett.  Az artrózis kialakulásának pontos háttere még nem ismert. A genetikai tényezők mellett az állapot kialakulásában szerepet játszhat például versenyszerű sportolás és extrém terhelés, vagy akár bizonyos munkakörök hatására az ízületek túlzott terhelése is. A kialakulás kockázatát növeli a kor, és az elhízás is. Az állapot gyakrabban fordul elő nők és bizonyos betegséggel (pl.: cukorbetegség) küzdők körében.

Az állapot főként a következő tünetekkel jár: mozgás hatására ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, az ízületek érzékennyé válnak, az ízületek elvesztik rugalmasságukat, az ízület körül kis csontkinövések keletkezhetnek. A panaszok erősödhetnek például időjárás változás hatására. Az artrózissal járó tünetek az idő múlásával folyamatosan romlanak, hiszen a porc egyre jobban kopik. A csontok végén található porc sima felszínű, így az ízületi felszínek könnyen elmozdulnak egymáson az ízületben, így lehetővé teszi az akadálytalan, fájdalommentes mozgást. A kopással azonban egyenlőtlenségek keletkeznek a porcon, így az ízületi mozgástartomány korlátozódhat. Idővel a porc teljesen elkophat, és az ízületben közvetlenül a csonttal fedett felületek érintkeznek. Ez nemcsak fájdalmas, de a mozgást is hátráltatja.

Az artrózis ugyan nem gyógyítható, azonban megfelelő kezeléssel előrehaladása lassítható, a panaszok mérsékelhetőek. Az artrózis kezelésének részét képezi a gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszeres terápia, súlyos esetben pedig az ízületeket műtéti beavatkozás útján protézissel helyettesítik. A panaszok mérsékléséhez elengedhetetlen az állapotnak megfelelő életvitel. A helyes életmód fontos eleme a rendszeres testmozgás. A testmozgás duplán előnyös: elősegíti a betegek súlyvesztését, így csökken az ízületre nehezedő terhelés, másrészt megerősíti az izmokat, ezáltal optimálisabbá válhat az ízületek mozgása. A fájdalom a gyógyszeres kezelésen kívül az ízületek pihentetésével, a különböző fizioterápiás kezelésekkel és egyéb módszerekkel (pl. akupunktúra) is enyhíthető. A gyógyfürdők is hatásosan enyhíthetik a betegek panaszait, azonban a betegek egy részénél a hideg, míg másoknál a meleg enyhíti a panaszokat.

Az artrózis kezelése különösen fontos, hiszen a betegség a megfelelő terápia nélkül akár tartós rokkantsághoz is vezethet.

Miben segíthet a csontkovács?

csontkovacs

A csontkovácsolás a csontok, ill. az azokat mozgató izomrendszer visszafordítható reflexes működészavarainak kórélettanával, diagnosztikájával és terápiájával foglalkozik. A terapeuta által végzett speciális fogásoknak mechanikai hatására rendeződnek, ill. a helyes pozícióba kerülnek a csontok, ízületek, mely kihat az egész szervrendszerre. Akár egy kezelés is javulást eredményezhet.

A csontkovács (régen csontrakónak nevezték) a kezelés elején kikérdezi a pácienst egészségi állapotáról, esetleg korábbi sérüléseiről, műtéteiről, mely befolyásolhatja a kezelést. Ortopédiai vizsgálatokat végezhet kitapintással, megfigyeléssel, mint például a csípő pozíciójának vagy éppen a lábak hosszának vizsgálata.

Mivel keresik fel legtöbbször a csontkovácsot?

  • hátfájással
  • nyakfájással
  • gyakori fejfájással
  • ízületi panaszokkal
  • gerincmeszesedéssel

Hogyan zajlik a csontkovácsolás folyamata?

A páciens állapotának felmérése után kezdődhet a csontkovácsolás. A terapeuta speciális helyzetbe helyezi a testet, hogy kezelni tudja az érintett területet. A kezelés ruhán keresztül történik, a legjobb, ha pamut nadrágban és pólóban megyünk a kezelésre. A beszűkült mozgásterű ízületek körül az izmok merevvé válhatnak, ezeket a csontkovács masszázzsal tudja fellazítani. A csontkovács mozdulatait meghatározott pozíciók, irányok, gyors, erőteljes, határozott mozgások jellemzik. A kezelés során roppanó, reccsenő hangokat lehet hallani, ezektől nem kell megijedni. Ez a hang a beszűkült ízület kimozdulásának hangja, mely után könnyebbnek, jobban mozgathatónak érzi magát az ember. Az ízületek szakszerű kimozgatása nem jár fájdalommal.

Kiknek nem ajánlott a kezelés?

  • akiknek súlyos csontritkulása van
  • akik zsibbadást, bizsergést vagy erőtlenséget éreznek a karjaikban, lábaikban
  • gerincdaganat esetén
  • fokozott a stroke kockázata, vagyis érelmeszesedés esetén, mivel a nyaki erekben levő meszes lerakódások az érfalról leszakadhatnak, és az agyban érelzáródást okozhatnak
  • instabil gerinc esetén

Az első csontkovács által végzett kezelés 1-2 órát vesz igénybe, amiben már benne van az állapotfelmérés is. A kezelések általában több alkalmasak, de ezt mindig a probléma és az egyén típusa határozza meg. A kezelések hatását gyakran azonnal lehet érezni, de vannak, akiknél csak 3-5 nap után jelentkezik változás. Vigyázzunk arra, hogy a túl sok kezelés is veszélyes lehet. Semmiképpen se menjünk minden nap kezelésre.

A csontkovácsolás némely irányzata összefonódik a keleti gyógyászattal, így a test energiamezőire, az úgynevezett csí áramlásában álló blokkokra igyekeznek hatni. Érdeklődjön a terapeutától, hogy a kezelésben helyt ad-e spirituális elemeknek.

Mielőtt csontkovácshoz fordul, kérje ki orvosa véleményét!

Mozgásfejlesztő játékok és foglalkozások

mozgasfejlesztes

Amikor egy ember megszületik, természetes, hogy minden szülő szeretné a lehető legtöbbet tenni a baba megfelelő fejlődése érdekében. Számos, színesebbnél színesebb játék és drágábbnál drágább foglalkozás érhető el már az egészen kicsik számára is, számtalan tanácsadó könyv, és kéretlen baráti, rokoni jó tanács érkezik. De vajon tudjuk-e, hogy mi célt szolgálnak? Megérik a játékok a befektetett energiát és pénzt? Tényleg szükség van rájuk vagy csak egy újabb hóbortról, a játékipar bevételéről van szó? Melyik tanács okos, és melyik csak okoskodó?

Az ún. korai fejlesztő játékok elsősorban a gyermekek mozgásfejlődésére kívánnak hatni. A mozgásfejlődést azonban nem szabad elkülönülten, izoláltan kezelni, hiszen az idegrendszer fejlődése és a végrehajtható mozgások összefüggést mutatnak egymással. Az összefogó, holisztikus szemléletet tehát mindenképpen érdemes szem előtt tartani a játékok és foglalkozások kiválasztása során.

A fejlődő idegrendszer egyre bonyolultabb és finomabb mozgások szabályozására lesz képes, a mozgások gyakorlása pedig tovább tökéletesíti az idegrendszer működését, és megteremti a szükséges alapot az újabb mozgások elsajátításához. Fiatal gyermekkorban (kb. 12 éves korig) a mozgásfejlődés nem csupán a mozgásos ügyesség megalapozását jelenti, hanem a személyiség fejlődésére is jelentős hatást gyakorol. A megfelelő mozgásfejlődés biztosításával tehát számos gondolkodási és viselkedési probléma is megelőzhető, illetve szükség esetén kezelhető.

A megfelelő mozgásfejlődés elsődleges biztosítói a szülők és a család. Amennyiben mozgásfejlesztő szakemberhez fordulunk – akár csak egy konzultáció erejéig is –, akkor érdemes holisztikus szemléletű terapeutát választani, aki a gyermek élettani, pszichológiai és pedagógiai jellemzőinek figyelembevételével személyre szabottan tervezi meg a folyamatot, illetve ad tanácsot.

A helyzet nehézsége az, hogy ma már nincs olyan terapeuta, vagy foglalkozást szervező intézmény, aki ne állítana magáról ilyesmit ügyfélkörének bővítése érdekében, és nehéz elmondani, hogy állításaik igazak-e. Mielőtt tehát választunk, ellenőrizzük, törekedjünk akár személyesen (de semmiképpen ne elégedjünk meg a honlapon talált köszönőlevelekkel!) Érdemes beszélni néhány szülővel, az intézménnyel/szakemberrel szerzett tapasztalatairól. Mi magunk is beszéljünk az illető szakemberrel, figyeljük meg, hogyan bánik a babákkal, kellő szakértelemmel, szeretettel fordul-e feléjük.

Mindamellett személyesen is rengeteget tehetünk gyerekeink fejlődéséért. A babamasszázs, a legtöbb szülőből spontán is előtörő önfeledt hancúrozás, finom dögönyözés, az óvatos emelgetés, hintáztatás (nem dobálás, rázás, vagy más extrém helyzetek), a gyakori testi kontaktus mind-mind nagyon jó hatással vannak a gyerekek idegi és mozgásfejlődésére, és erősítik kötődését a szülőhöz, miközben minden résztvevőnek örömet szereznek – akár szakember segítsége nélkül is.

Tudjon meg többet a rheumatoid arthritis-ről

A rheumatoid arthritis az autoimmun betegségek körébe tartozó, krónikus betegség. Ugyan leggyakrabban a 20-50 év közötti korosztályt és főként a nőket érinti, de bárkinél, bármely életkorban kialakulhat. A gyermekkori formát juvenilis rheumatoid arthritisnek nevezik.

A betegség háttere nem teljesen tisztázott, azonban a genetikai tényezők mellett bizonyos vírusok és baktériumok is szerepet játszhatnak a rheumatoid arthritishez vezető autoimmun folyamat kialakulásában.

rheumatoid

A rheumatoid arthritisben az immunrendszer valamilyen, eddig ismeretlen okból kifolyólag megtámadja az ízületeket körülvevő hártyát, aminek hatására gyulladás keletkezik. Ennek eredményeképpen megvastagodik az ízületeket körülvevő hártya, károsodnak az ízületet alkotó porcok, csontok és szalagok. Kezelés nélkül a gyulladás teljesen elpusztíthatja az ízületet, és deformitások kialakulásához valamint rokkantsághoz vezethet.

A rheumatoid arthritis egy igen fájdalmas betegség. Leggyakrabban a meleg tapintású, duzzadt és reggelre rendszerint merevvé váló ízületek miatt jelentkeznek a betegek. A reggeli merevség mozgatás hatására jellemzően enyhül, az ízület egy-két órán belül „bejáratódik”. A tünetek leggyakrabban a kisebb ízületekben, például az ujjak, a kézfej és a csukló ízületeiben jelentkeznek. Az ízületek érintettsége általában szimmetrikus. A betegség előrehaladásával a panaszok már a térdet, a bokát, a könyököt, a vállat, a csípőt is érinthetik, az ízület destrukciójával azok deformálódáshoz vezethetnek. A tünetek intenzitása széles skálán belül változhat, egy-egy panaszmentes időszakot hirtelen fellángoló tünetek követnek. A rheumatoid arthritisben termelődő autoantitestek nem csak az ízületekben okoznak károsodás, hanem a más szerveket is megtámadhatnak.

A betegeknél számos különböző bőrtünet alakulhat ki, pl. a bőr alatti szövetekben kis csomók, ún. granulómák keletkeznek, az erek károsodása következtében lilás színű rácsos rajzolat jelenhet meg a bőrön. A betegség gyakran megtámadja a tüdőt, ahol kötőszövet felszaporodást (fibrózist) és a vesét, ahol veseműködési zavart okozhat. A rheumatoid arthritisben szenvedő betegek hajlamosabbak a stoke-ra és a szívinfarktusra, de kialakulhat náluk szívbelhártya (endocarditis) valamint szívburok (pericarditis) gyulladás is. Az egész szervezetet érintő általános tünetek közül a fáradtság, a láz és a fogyás emelhető ki.

A rheumatoid arthritis jelenleg nem gyógyítható, azonban gyógyszeres kezeléssel a gyulladás csökkenthető, a fájdalom enyhíthető valamint lassítható a betegség előrehaladása és megelőzhető az ízületek károsodása, deformálódása. A gyógyszeres kezelés bázisa az immunrendszer gyengítésére irányuló immunszuppresszív, és az immunrendszer működését megfelelő irányba terelő ún. immunmoduláns kezelés. A gyógyszeres kezelés mellett a fizikoterápia is segítheti a panaszok enyhítését.

Az állapotnak megfelelő rendszeres testmozgással, gyógytornával is késleltethető az ízületi mozgástartomány beszűkülése. A relaxálás pedig elősegítheti az izmok ellazulását, ezáltal mérsékelheti a fájdalmat.

Tudjunk meg többet csontjainkról!

Az emberi test szerves részét képezik a csontok, melyek együttesen alkotják a csontvázat. A támasztáson kívül számos funkciójuk van:

  • Rajtuk tapadnak az izmok,
  • közrefogják a testüregeket és védik a bennük található szerveket,
  • a mozgás passzív elemei
  • szivacsos állományukban a vérképzés nélkülözhetetlen szerve, a vörös csontvelő foglal helyet.
csontok

Tudta, hogy az emberi csont 40%-a víz, a szilárd alkotórész 60-70%-ban szervetlen, 30-40%-ban pedig szerves anyagból épül fel? Ezen alkotórészeknek köszönhető a csontok kettős tulajdonsága: a rugalmasság és a szilárdság egyben. Idősebb korban kevesebb szerves anyag található a csontokban, ezért fokozottan oda kell figyelni védelmükre!

Alakjuk szerint megkülönböztetünk hosszú- és rövid csöves csontokat, köbös csontokat, ill. lapos és szabálytalan csontokat. Kívül keményebb kéregállományból, belül szivacsos állományból állnak. A csontkéreg a szervezet második legkeményebb része. A szivacsos állományt alkotó lemezek, gerendácskák a csont megterhelésekor keletkező statikai erővonalak irányában rendeződnek el.

A csontok egyéb részei:

  • csonthártya: erekben és idegekben gazdag kötőszöveti hártya
  • porc: a csontok mozgékony kapcsolatát biztosító ízületekben járul hozzá az ízületi felszínek súrlódásmentes elmozdulásáért. A porcban nincsenek erek, a porc a tápanyagellátását a csont felől és az ízületi folyadékból kapja.
  • csontvelőnek két fajtája létezik: a vörös és a sárga csontvelő. A vörös csontvelő a csontok szivacsos állományában található, itt zajlik a vérképzés folyamata. A sárga csontvelő nagyrészt zsírszövetből épül fel, helykitöltő szerepe van és tápanyagraktárként funkcionál. Különleges tulajdonsága, hogy szükség esetén képes átalakulni vörös csontvelővé.

Fontos, hogy ügyeljünk csontjaink egészségére!

A csontok növekedése maximum 30 éves korig befejeződik, s egyben eddig az életkorig kialakul a végleges csontállomány, vagyis a későbbiek során a csontjainkból csak veszítünk. Fiatalon tehát fontos figyelni arra, hogy megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással erőteljes csontállományt alakítsunk ki. Harmincéves kor felett a cél a csontállományvesztés elodázása. Fogyasszon sok tejterméket, személyre szabott étrendi tanácsért forduljon dietetikus szakemberhez!

Hölgyeknek a változó kor bekövetkezte után fokozott csontvesztéssel kell szembenézniük, mivel az addig védő szerepet betöltő ösztrogén szintje lecsökken. Idős korban pedig mindkét nemnél megnövekszik a csontritkulás, s az ebből fakadó csonttörések gyakorisága.

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. szeptember 22.