Pszichés problémák

Oldal nyomtatása
autizmus

Április 2. - Az Autizmus Világnapja

Már szokásnak számít, hogy április 2-án világszerte híresebbnél híresebb épületek – Big Ben, Eiffel-torony vagy az Empire State Building – borulnak kék fénybe, ezáltal megismertetve az embereket ezzel a több tízmillió személyt érintő betegséggel, és elősegítve társadalmi beilleszkedésüket. 2007-ben az ENSZ kezdeményezésének célja a világnap létrehozásával nem más volt, mint hogy felhívja a figyelmet az autizmus korai felismerésének és az autizmussal élők fejlesztésének fontosságára.

Bizonyára Ön is ismeri az Esőember című filmet. A film főszereplője kiválóan ábrázolja az autizmus fő tüneteit: az autizmussal élők nehezen létesítenek kapcsolatot másokkal, a külvilággal, kommunikációs képességük gyenge, kötődnek a megszokott tárgyakhoz, napi rutinhoz, gyakran hosszú időnként ismételgetik ugyanazokat a mozdulatokat. Jellemzőek rájuk a látszólag indokolatlan dühkitörések, ugyanakkor bizonyos területeken képességeik kiemelkedőek lehetnek. A károsodás az élet minden területét érinti. Az esetek kétharmadában szellemi visszamaradottság is társul a kórképhez, de ennek mértéke a kommunikáció nehézsége miatt többnyire nehezen megítélhető.

Az autizmus tünetei laikus számára is felismerhető formában leggyakrabban már 3 éves kor alatt jelentkeznek. A betegség oka nem ismert, de kialakulásában feltételezhetően szerepet játszanak genetikai tényezők is. Testvérek között megjelenése ötvenszer gyakrabban fordul elő. Habár az autizmusra nincs gyógymód, korai felismeréssel és fejlesztéssel sokat lehet javítani az autizmussal élő betegek életminőségén.

Az autizmus már a születéstől fennálló állapot, azonban gyakran csak évek múltán ismerik fel a tüneteket. A tünetek erőssége meglehetősen széles skálán mozog: mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed.  Éppen ezért mai szemlélet szerint úgynevezett spektrumzavarként írják le (autisztikus spektrumzavar). Ezen belül valamivel jobban körülírható zavarokat külön névvel is jeleznek.

Asperger-szindróma:

Az Asperger-szindrómások gyakran rendelkeznek átlagos vagy annál magasabb intelligencia szinttel, képesek szavakkal kommunikálni, de nehezen tudják értelmezni a testbeszéd, arckifejezés, hanghordozás kommunikációs jelentéseit. Fiúknál háromszor gyakrabban fordul elő, mint lányoknál.

Rett szindróma:

A gyermek 6-18 hónapos koráig rendben fejlődik, majd váratlanul elveszíti minden korábban szerzett kommunikációs és koordinációs készségét. Ez a betegség kizárólag lányoknál fordul elő.

Gyermekkori széthúzó zavar:

A gyermek elveszíti szociális, nyelvi és szellemi képességeit 2-4 év normál fejlődést követően. Gyakran társul rohamok megjelenésével is.

Tudta, hogy a depresszió nem feltétlenül egyenlő a lehangoltsággal?

A depresszió szóról a legtöbbeknek bizonyára a lehangoltság, a szomorúság és más hasonló negatív érzelmek jutnak eszébe, de valóban csupán ezek lehetnek a depresszió tünetei?

A depresszív epizódról akkor beszélünk, ha az alábbi tünetekből öt, vagy több áll fenn egy két hetes periódus alatt:

  1. A nap nagy részében és csaknem minden nap levert hangulat, gyakran megjelenik az üresség érzése
  2. Az érdeklődés csökkenése majdnem minden nap és a nap jelentős részében
  3. Jelentős súlycsökkenés vagy gyarapodás diétázás nélkül
  4. Alvási nehézségek (álmatlanság, aluszékonyság)
  5. Testi betegségek érzete, pszichoszomatikus panaszok
  6. Fáradtság vagy enerváltság majdnem minden nap
  7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, illetve inadekvát önvádlás/bűntudat
  8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség
  9. Halál gondolatával való gyakori foglalkozás, halálfélelem
depresszio

Látható tehát, hogy a depresszió nem csupán egy átmeneti rossz hangulat, amelytől saját elhatározásból megszabadulhatunk. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha a fentieket tapasztalja, és segítsen hozzátartozójának szaksegítséget kérni, ha úgy érzi, érintett.  Az orvosnak meg kell vizsgálni azt is, hogy a tüneteket kiválthatták-e más betegségek, például pajzsmirigy-alulműködés.

A depresszió más betegségekhez hasonlóan fizikális tünetekkel is járhat, a gyógyulás a súlyosabb következmények elkerülése érdekében pedig orvosi kezelést igényel. Azonnali ellátásra van szükség, ha öngyilkossági gondolatok merülnek fel. Ha környezetében valaki akár csak megemlíti az öngyilkosság gondolatát, ne bagatellizálja el! Kérjenek segítséget!

Bipoláris zavar:

A bipoláris zavarra, vagy más néven mániás depresszióra az indokolatlan hangulatváltozás jellemző. A depressziós időszakot a klasszikus depressziós tünetek jellemzik: szomorúság, kétségbeesés, csökkent önértékelés, alvási nehézségek, fáradtság, érdektelenség, ezek miatt pedig a teljesítőképesség romlása.  A mániás epizód fő tünetei a cikázó gondolatok és gyors beszéd, a fokozott fizikai aktivitás, csökkent alvásigény. A beteg a szokásos tevékenységét (iskola, munkahely) elhanyagolja, sőt, akár erkölcsi kihágásokat is tehet, anélkül, hogy tudatában lenne tettei következményeinek. A súlyos mániás állapotban a betegek mind önmagukra, mind környezetükre veszélyesek lehetnek.

A betegség rendszerint depresszióval kezdődik, és csak később jelentkezik a felhangolt szakasz. Az egyes (mániás és depressziós) ciklusok hossza változó.

feledekenyseg

Mikortól jelent problémát a feledékenység?

Legyen akár idős, akár fiatal, néhanapján biztosan Ön is elfelejti, hogy hova tette a kulcsát, vagy bezárta-e az ajtót miután elindult otthonról. Normális esetben a feledékenység nem korlátozhatja sem a mindennapi tevékenységeiben, sem munkájában. Van azonban, amikor a memóriaproblémák már a mindennapokra is rányomják bélyegüket. Mi állhat ennek hátterében?

A feledékenység és az időskor kapcsán bizonyára Ön is hallott már a demenciáról, amely nem más, mint az értelmi képességek lassú, de folyamatos hanyatlása. A demencia nem egy konkrét betegség, hanem tünetegyüttes, amelyre a memóriazavaron kívül többek között a csökkent ítélőképesség, a lelassult gondolkodás, beszédproblémák és olyan pszichés tünetek is jellemzőek lehetnek, mint az ingerültség és az agresszió.

A demenciára jellemző tünetek leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.  A betegséget Alois Alzheimer írta le először az 1900-as évek elején. Sokan csak a feledékenységgel azonosítják ezt a betegséget, azonban a betegség súlyosbodásával számos más tünet is jelentkezik: megváltozik a betegek beszéde, mozgása, gondolkodása és viselkedése is. Az időskori demencia másik oka, hogy az agyi erek meszesedése következtében az agyban apró elhalások, infarktusok keletkeznek. Az Alzheimer kór és az agyi érelmeszesedés természetesen keverten is jelentkezhet.

Kóros feledékenység azonban nem csupán időskorban fordulhat elő, számos az életkortól független oka is lehet. Memóriaproblémákat okozhat többek között korábbi fejsérülés, súlyos B12-vitamin hiány, depresszió és egyéb mentális betegségek, bizonyos gyógyszerek alkalmazása, valamint súlyosabb esetben az agy bizonyos területeit érintő tumor is.

A memória romlásához a következő okok vezethetnek még:

  • Stressz: A stressz csökkenti a koncentrálóképességet, szétszórttá, felületessé tesz.
  • Fáradtság: A kialvatlanság rontja a szellemi képességeket.
  • Multi-tasking: A több feladatra való egyidejű koncentrálás károsan hat a kognitív képességekre.
  • Depresszió: A depresszió tünetei hasonlíthatnak a demencia tüneteire. A depressziósok nehezen tudnak koncentrálni, így előfordulhat, hogy valamire nehezebben emlékeznek.
  • Szorongás: Szorongás következtében előfordul, hogy leblokkolunk, és nem jutnak eszünkbe dolgok. Akkor okozhat problémát, ha a szorongás tartóssá válik.

A kóros feledékenység időben történő felismerése nehéz, hiszen a beteg gyakran semmiségként tekint rá, vagy családtagjai előtt is igyekszik eltitkolni a tüneteket. A korai diagnózis azonban kiemelten fontos, hiszen az időben megkezdett terápia jelentősen lassíthatja a szellemi képességek hanyatlását. Már akkor is érdemes háziorvoshoz fordulni, ha valamely szeretténél szokatlan szétszórtságot tapasztal.

Sajnos biztos lépéseket nem tehetünk annak érdekében, hogy teljes mértékben kizárjuk a kóros feledékenység kialakulását, de csökkenthetjük a kockázatot. Agyunkat úgy tudjuk a legjobban karbantartani, ha folyamatosan munkával látjuk el. Fejtsen rendszeresen keresztrejtvényt, tanuljon meg kívülről verseket! A demencia kialakulásának megelőzése érdekében óvja egészségét!

Június 26. – Kábítószer-ellenes Világnap

A világon közel 230 millió ember használ illegális szereket (marihuánát, hallucinogén anyagokat, kokaint, ópiátokat, nyugtató- és altató szereket), és évente körülbelül 200 ezer ember hal meg a drogfogyasztás kapcsán. Az ENSZ 1987 decemberében döntött úgy, hogy június 26-át a Kábítószer-ellenes Világnapnak kiáltja ki, ezáltal felhívva a figyelmet a kábítószer használat veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára.

Ezt követően, 1998-ban az ENSZ minden tagállamnak kötelezővé tette kábítószer-ellenes program kidolgozását. A cél az volt, hogy 2008-ra világszinten 50 százalékkal csökkenjen az illegális drogfogyasztás. Ez a cél azonban nem valósult meg, sőt a drogfogyasztás tovább nőtt.

kabitoszer_ellen

Európában a probléma a főképp a fiatal korosztályt érinti. Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a szintetikus ’dizájner’ drogok. Magyarország még mindig a kevésbé érintett országok közé tartozik, azonban a probléma hazánkban sem elhanyagolható. Mivel a drogok kipróbálása főként a középiskolás időszakra esik, az iskolai prevenció fontossága és a család szerepe kiemelkedő.

Lehet, hogy sokan úgy gondolják, az egyszeri kipróbálásnak semmi komoly következménye nincs. Az igazság azonban az, hogy az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy soha nem lehet tudni, kinek hogyan reagál a szervezete (illetve milyen szennyező anyagok vannak a drogban). Így akár a legelső adag is súlyos következményeket, akár halált vonhat maga után.

Tudja, hogy milyen jelek utalnak kábítószer használatra?

Kábítószer általi befolyásoltságra utal például az ingerlékenység, közöny vagy éppen ok nélküli eufória, figyelemhiány, zavart beszéd, alvászavar, koordinációs zavarok, indokolatlan rettegés, hallucináció, valamint olyan fizikális tünetek, mint a tűszúrás helye, hallucinogének okozta tág pupillák, ópiátok okozta szűkebb pupillák, étvágytalanság, fogyás, szürke arc, szájszárazság, orrfolyás. Ha arra gyanakszik, hogy környezetében valaki kábítószert használ, a legjobb, amit tehet, hogy szakszerű segítséget kér. Drogrehabilitációs otthonok, drogambulanciák, addiktológusok, pszichiáterek, kórházi addiktológiai és pszichiátriai rendelések segítenek a drogfüggőkön, érdeklődjön háziorvosától, hogy lakóhelyén milyen típusú ellátás elérhető.

Hogyan beszélgessünk gyermekünkkel a drogokról?

  • Fontos az őszinteség: ha gyermeke rákérdez az Ön múltjára, ne tagadja le azt. A részletekről nem kell beszámolnia, azonban így elkerülheti azt, hogy gyermeke hazugságon kapja Önt, amivel hitelét veszítené bármilyen jellegű beszélgetésben. Mesélje el neki akkori dilemmáit, kétségeit. Kérdezze meg gyermekét ő hogyan döntött volna. Ezek után megbeszélhetik, hogy mi a helyes megoldás.
  • Ne a tiltást hangsúlyozzuk: Egyszerűen csak meséljük el, hogy milyen következményei vannak a droghasználatnak. Mesélhetünk megtörtént eseteket, amiben hasonló korú gyermek egészsége került veszélybe a droghasználat miatt.
  • Beszéljük meg a problémákat: Szakítsunk időt gyermekünk problémáinak meghallgatására, megbeszélésére. Ami nekünk apró dolognak tűnik, az gyermekünknek az élet legnagyobb problémáját is jelentheti. Fontos, hogy érezze az érzelmi biztonságot, így kisebb az esélye, hogy drogok után nyúl.

Mi a különbség a pszichiáter és a pszichológus között?

A két fogalom sokak számára ugyanazt jelenti, míg mások tudják, hogy van különbség, de azt nem, hogy pontosan mi az. Lássuk, mi különbözteti meg a pszichiátert és a pszichológust!

Mindkét szakember olyan emberekkel foglalkozik, akiknek az elmét és a lelket érintő gondjai vannak. Mind a ketten a problémák széles skálájával találkozhatnak, a szorongástól egészen a skizofréniáig. A különbség közöttük leegyszerűsítve a következő: a pszichiáter orvos, míg a pszichológus nem.

pszichiater_pszichologus

A pszichiátria tehát egy orvosi szakirány, amely a lélek betegségeit kezeli, míg a pszichológia a lélek tudománya. A pszichiátert szokták a magyar nyelvben másképpen elmegyógyásznak, elmeorvosnak is nevezni. A pszichiáteri végzettség megszerzéséhez az orvosi egyetem elvégzésén túl többéves gyakorlatra van szükség. A pszichiátriai szakvizsga ötéves szakképzés után tehető le. A képzés során a fő hangsúly a lelki és testi folyamatok kölcsönhatására helyeződik. A pszichiáter orvosi végzettsége miatt, nem csupán a lélek, de a test betegségeire is képes fényt deríteni, fizikális vizsgálatokat végezhet és gyógyszereket írhat fel.

A pszichológusi munka szakirányú bölcsész diploma megszerzéséhez kötött. A pszichológusképzés az orvosképzésnél nagyobb hangsúlyt fektet a tudományos kutatásokra, valamint az emberi viselkedés és lélek megértésére. A szakosodásnak megfelelően pszichológusból számos fajta van, például foglalkozáspszichológus, iskolapszichológus, szexuálpszichológus vagy az orvosokkal sokszor összetévesztett klinikai szakpszichológus. A klinikai szakpszichológusok függőségekkel, tanulási zavarokkal, személyiségzavarokkal, depresszióval és még sok más problémával foglalkoznak.   Pszichoterapeuta csak az a pszichiáter illetve klinikai szakpszichológus lehet, aki a végzettsége megszerzése után pszichoterapeuta képzésen vett részt.

Az, hogy lelki problémáinkkal kihez kell fordulni, elsősorban a tünetek jellegén és súlyosságán múlik. Általános, de gyakran félrevezető az a vélekedés, hogy az „enyhe” eseteket a pszichológus, míg a „súlyosakat” a pszichiáter kezeli. Számos, a páciens mindennapjait súlyosan megnehezítő, vagy ellehetetlenítő probléma van, amely ennek ellenére a pszichológus hatásköre, és vannak kisebb problémák, amelyeket mégis a pszichiáter kezel. A két szakma sok területen átfedést is mutat, de az egyszerűsített válasz mégis inkább úgy hangzik, hogy a gyógyszeres kezelést igénylő, esetleg tartósabb, nem ambuláns, hanem intézményi ellátást igénylő eseteket jellemzően a pszichiáterek látják el, míg a gyógyszer nélkül, a pszichológia eszköztárával kezelt problémákat a pszichológusok.

A pszichiátriai szakellátás igénybevételéhez nem szükséges beutaló. A döntést illetően a háziorvos is segítségünkre lehet, a későbbiek során pedig lehetséges az is, hogy a pszichológus pszichiáterhez irányít illetve fordítva.

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. szeptember 22.