Szembetegségek, szemészeti problémák

Oldal nyomtatása

Valóban csak az ár számít? Hogyan válasszunk jó szemüveget?

ep_szemuveg_kicsiElsőre mindannyian azt gondoljuk, hogy a megfelelő korrekció kiválasztása nem rajtunk, a páciensen múlik, hanem a szemészorvoson és az optometristán. Azonban ez így nem teljesen igaz!

A szemüvegfelírás, illetve maga a látásvizsgálat két igen fontos részből áll, az objektív és a szubjektív látásvizsgálatból.

  • Objektív látásvizsgálatnak a komputeres, gépi mérést nevezzük. Egyszerűen fogalmazva: a komputer (autorefraktometer) leméri a szemünk törőerejét, és a normális, átlagos értékhez képest adja meg az eltérést dioptriában, ami a látáshibánknak megfelelő érték. Mivel az emberi szem bonyolultabb az egyszerű optikai lencsénél, pontos mérést nagyon nehéz, szinte lehetetlen végezni. Ha mégis erre törekszünk – és persze erre törekszünk! – nem biztos, hogy az így mért „eredmény” kényelmesen viselhető lesz számunkra.
  • Éppen ezért nagyon fontos a látásvizsgálat úgynevezett szubjektív része. Ami nem más, mint a hagyományos, táblaolvasással, próbalencsék felhelyezésével végzett szemüvegpróba. Ennek során először meghatározzuk a távoli korrekciót, majd ezután, ha szükséges, az olvasó- vagy munkaszemüveg dioptriáját. A páciens részéről fontos továbbá, hogy jelezze a szemüveget felíró szakembernek, ha szédülést, bármiféle bizonytalanságot, kellemetlen közérzetet, fejfájást, torz látást tapasztal a lencsepróbák során.

A végül kiválasztott szemüveg dioptriái nem a két szem külön-külön mért dioptriájából, hanem a két oldal összehangolásával, az úgynevezett binoculáris (kétszemes) korrekcióból adódik. Sok esetben, ha jelentősebb a különbség a két szem látáshibája között, vagy szemtengelyferdülést találunk (cilinderes korrekció), nem a teljes dioptria kerül a szemüveglencsékre, hanem igen gyakran valamivel gyengébb, kényelmesen viselhető dioptriát javaslunk.

ep_szemAz olvasó- és munkaszemüvegek esetében a dioptriák megválasztását nagyban befolyásolja a szemüveg felhasználási területe. Más-más dioptria szükséges olvasáshoz, monitornézéshez és az egyéb munkához. (Ez sok esetben befolyásolja a lencsetípus kiválasztást is.) Egy kényelmes olvasószemüveg gyakran fél vagy negyed dioptriával erősebb, mint egy munkaszemüveg. Az olvasótávolság és a monitortávolság között akár egy, másfél dioptria különbség is lehet. Egy aprólékos, precíziós munkához (például órásnál, ékszerésznél) viszont gyakorta akár fél dioptriával is erősebb lencsét választunk, mint egy olvasószemüveghez. Ezért igen fontos, hogy a szemüveg felírását végző szakemberrel pontról pontra megbeszéljük, hogy mit is várunk el majd a szemüvegtől, hogy ezek figyelembevételével határozhassa meg a felírt dioptriákat.

Fontos továbbá, hogy a látásvizsgálatra vigyük magunkkal korábbi (akár rossz, már nem szívesen használt) szemüvegeinket is. Ezekből az optikus szakember számára nagyon sok minden kiderül! Megállapíthatja például, hogy a páciens korábban milyen dioptriákat tudott – vagy éppen nem tudott viselni, mekkora cilinderértékhez szokott hozzá stb. Figyelem! Ne alkudozzunk a szakemberrel, ne hivatkozzunk arra, hogy „nekem kevesebb dioptria is elegendő lenne”. Ha bármilyen kételyünk támadna, inkább kérjük ki egy másik szakember véleményét is, mielőtt szemüveget vásárolnánk.

Tudta-e, hogy

A látásproblémák már évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Például az araboknak már igen korán kiváló módszerük volt a látóélesség vizsgálatára. Megfelelő élességűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti kiscsillagot is látták. Az optika tudománya felé vezető első lépést az ókor talán legnagyobb csillagásza, Klaudiosz Ptolemaiosz tette meg. Ő írta le először a fény egyenes irányban történő terjedését, illetve a fény törésének törvényét. A mai értelemben vett szemüveg felfedezője az angol származású Roger Bacon (1214–1294) ferencrendi szerzetes volt. Bacon mérte meg elsőként a homorú tükrök fókusztávolságát, és neki tulajdonítható a távcső gondolata is. Egyik könyvében ezt írja: „Ha valaki kristályból vagy üvegből való gömbszeleten át néz, amelynek magassága kisebb, mint a sugara, akkor a betűket és a kisebb tárgyakat nagyobbnak látja. (…) Ezért ez egy kiváló eszköz az idős emberek és olyanok számára, akiknek gyenge a szemük.”

Az alábbi szöveget partnerünk a Rapidus Optika (www.rapidus.hu) jóvoltából olvashatta.

Kancsalság: nem csak esztétikai probléma

kancsalsag

A kancsalságra jellemző tüneteket bizonyára mindenki ismeri: szemből nézve a szemek tengelye nem párhuzamos, az egyik szem nem követi a másik irányát. A kancsalsággal kapcsolatos egyik fő tévhit, hogy csupán esztétikai okból jelent problémát, a kancsalság azonban a látás zavarával is jár.

A kétszemes együttlátás azt jelenti, hogy a látott dolgokról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik egy kép. Ezt a két képet azonban csak akkor tudjuk egynek látni, ha mindkét szem ideghártyáján megfelelő pontra vetül. Kancsalság esetén a kép kétszemes együttlátása nem lehetséges.  Gyermekek agya a gyengébb szemből jövő jeleket kikapcsolja, hogy a kettős képet kiiktassa. Felnőttek agya erre már nem képes, ezért felnőttként kancsallá vált személyek kettőslátásról panaszkodnak.

A kancsalság lehet veleszületett és szerzett is. Legtöbb esetben a kancsalság összefüggésbe hozható a szem egyéb betegségeivel (közel- és távollátás, tompalátás). Más esetekben a szemmozgató apparátus agyvérzés, baleset, stb. miatti sérülése nyomán következik be szemtengely-ferdülés.

Létezik úgynevezett rejtett kancsalság is. Mivel ennek az állapotnak nincsenek látható jelei, sokszor csak a következmények miatt derül rá fény. A gyakori migrén, szédülés, fáradékonyság, a térlátás hiánya, valamint gyermekek esetében az olvasási és tanulási nehézségek adhatnak gyanút a rejtett kancsalság fennállására.

Hogyan kezelhető a kancsalság?

A legfontosabb az idejében megkezdett terápia. A kezelés a szemüveg viselése mellett rendszeresen végzett szemtornából áll. A lusta szem jelenség akkor alakul ki, ha az agy egy idő után figyelmen kívül hagyja a gyengébbik szem felől érkező jeleket. A jelenség megelőzése és kezelése miatt szokták bekötni az erősebbik szemet, hogy a ’lusta’ szem is képes legyen dolgozni. Egyes esetekben a fenti módszerek mellett műtéti korrekcióra is szükség van.

A kancsalság típusai:

  • Csecsemőkori kancsalság: A szemizmok beidegződésének nem megfelelő fejlődése okozza leggyakrabban. Hat hónapos kor előtt jelentkezik.
  • Befelé kancsalítás: 2-3 éves kor körül alakul ki, leggyakoribb oka a távollátás, ami szemüveggel korrigálható.
  • Átmeneti kifele kancsalítás: 4 éves korig alakul ki és akkor észlelhető, ha a gyerek a távolba néz, közelre nézéskor nincs panasz.
  • Összenézési gyengeség: 10 éves kor után jelentkezik. Olvasáskor fejfájás, homályos látás jelzi.
  • Bénulásos kancsalság: sérül a szemizmokat ellátó idegköteg.
kontaktlencse

Kontaktlencsét vagy szemüveget használjak?

Sokan esztétikai és praktikussági okokból a kontaktlencsét választják, míg mások el sem tudják képzelni, hogy nap, mint nap a ’szemükbe nyúlkáljanak’. De rejt-e magában valami veszélyt a kontaktlencse használata?

A kontaktlencse előnye, hogy nem korlátozza viselőjét a mindennapi tevékenységeiben, például a sportolásban. A kontaktlencse használata azonban odafigyelést igényel, pontosan be kell tartani a behelyezésre, kivételre és lejáratra vonatkozó előírásokat.

Milyen problémákat okozhat a kontaktlencse használata?

  • A kontaktlencse használata okozhat irritációt, a szem kivörösödését, szárazságot, fényérzékenységet. Ennek azonban leggyakoribb oka nem maga a lencse, hanem a nem megfelelő ápolás és behelyezés. Az ujjakon található baktériumokat és szennyeződéseket könnyedén a lencsére, így szemünkbe vihetjük. Füstös, illetve poros helyen a lencse könnyen szennyeződik.
  • A kontaktlencsét viselők között gyakrabban fordulnak elő bizonyos fertőzések, például kötőhártya-gyulladás.
  • Előfordulhat, hogy a lencse felsérti a szaruhártyát, ez azonban a legtöbb esetben kiküszöbölhető, ha jól illeszkedő kontaktlencsét használ, illetve ha szükséges, szemcseppek segítségével gondoskodik róla, hogy szeme ne száradjon ki.
  • A kontaktlencsét viselés egyik legkomolyabb veszélye a szaruhártyafekély kialakulása. Súlyos esetben tartós látáskárosodást vagy akár látásvesztést is eredményezhet.

Mit kell tennie, hogy a fentieket megelőzze?

  • Tartsa be a viselésre vonatkozó időtartamot!
  • Szigorúan vegye figyelembe a kontaktlencse és az ápoló folyadék lejárati idejét!
  • Minden nap cserélje az ápolófolyadékot!
  • A kontaktlencse behelyezése és kivétele előtt alaposan mosson kezet!
  • Annak érdekében, hogy keze ne szöszölődjön, kézmosás után papír kéztörlővel vagy 100%-os pamut törölközővel szárítkozzon!
  • Vigyázzon, körmével ne sértse meg a szemét!
  • Szeme környékén óvatosan bánjon a hidratáló krémekkel, tusfürdőkkel, szappanokkal! Az arctisztítást, sminkelést a kontaktlencse behelyezése előtt, vagy kivétele után végezze!
  • Ha szemcseppet használ, válasszon olyat, amely kontaktlencsével is alkalmazható!
  • Ha bármilyen panaszt észlel, azonnal vegye ki a kontaktlencsét!

Az, hogy valaki kontaktlencsét vagy szemüveget választ egyéni választás kérdése. A lencse behelyezése elsőre nehéznek tűnik, azonban ez idővel és sok gyakorlással könnyen a napi rutin részévé válhat. A veszélyek nagyrészt kiküszöbölhetőek megfelelő használattal és ápolással.

Mi is az a szürkehályog?

szurkehalyog

A látáshoz a szemünket érő fénynek különböző képleteken kell áthaladnia, amelyek egészséges szervezetben átlátszóak és homálymentesek. Ezen képletek közé tartozik pl. a szaruhártya (a szemünknek az a része, amire a kontaktlencsét helyezzük) és a szemlencse (mélyen a szem belsejében, a szemünk színét adó szivárványhártya mögött helyezkedik el) is. Ha ezek a képletek valamilyen betegség miatt homályossá válnak, látási panaszok jelentkezhetnek.

A szürkehályognak (kataraktának) nevezett betegség nem más, mint a szemlencse maradandó elhomályosulása, elszürkülése. Maga a szó görög eredetű, vízesést jelent. A szürkehályog szempontjából az életkor jelenti a legnagyobb rizikót. A szervezet természetes öregedési folyamatai a szemlencsét is érintik, ezért van az, hogy 65 év felett az emberek jelentős részénél a lencse bizonyos szintű elhomályosulása tapasztalható, ami azonban nem mindig okoz látási problémát. Bizonyos genetikai okok is hajlamosíthatnak a szürkehályog kialakulására, így egyes családokban halmozottan és fiatalabb életkorban jelentkezhet a betegség. A genetikai okok mellett a szemlencsét érintő sérülések és különböző, nem szemészeti betegségek (pl. cukorbetegség, Wilson-kór) talaján is kialakulhat a szürkehályog, valamint létezik veleszületett szürkehályog is.

Hogyan látunk szürkehályog esetén?

Szürkehályog esetén a látást leginkább ahhoz lehet hasonlítani, mintha egy párás ablaküvegen vagy vízfüggönyön nézne keresztül. Kezdetben nem okoz panaszokat az elváltozás, a homályos látás fokozatosan súlyosbodik. A szürkehályog nem jár fájdalommal. A látás károsodás először még nem akadályozza a mindennapi tevékenységeket, később az olyan tevékenységek, mint például az autóvezetés már korlátokba ütközhet, az arcok felismerése is nehézséget jelenthet. A szürkehályog kezeletlenül vaksághoz vezet.

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A panaszokat kezdetben enyhítheti, vagyis a látást korrigálhatja a dioptriás szemüveg vagy kontaktlencse viselése, valamint az erősebb fény, ezek azonban nem jelentenek valódi megoldást. A betegség előrehaladtával az egyetlen megoldást a műtéti beavatkozás jelenti. A műtéti beavatkozás lényege az elhomályosult, elszürkült szemlencse eltávolítása és műlencsével történő helyettesítése. A műtétet általában nem altatásban, hanem helyi érzéstelenítésben, egynapos sebészet keretében végzik.

A műtét után a betegek hamar felépülnek és visszatérhetnek megszokott tevékenységeikhez, azonban még hat hétig kímélő életmódot kell folytatniuk, tartózkodniuk kell a nehéz tárgyak emelésétől és a cipekedéstől.

Amennyiben változást észlel látásában, vagy bármilyen látással kapcsolatos panasza jelentkezik (pl. kettős látás, fényérzékenység, sötétben romló látás, életlen látás vagy zavart színérzékelés) forduljon szemorvoshoz! A szemorvosi vizsgálathoz nem szükséges beutalóval rendelkeznie!

Zöldhályog: A felnőttkori látásvesztés egyik leggyakoribb oka

zoldhalyog

A zöldhályog (glaucoma) nem egyetlen, hanem több, alapjaiban különböző betegség elnevezése. A betegségek közös jellemzője, hogy kialakulásuk során romlik a látóidegfőt tápláló kis erek keringése, mely látóideg károsodáshoz, látótérvesztéshez és végső esetben vaksághoz vezethet.

A glaucoma szó görög eredetű. Sokszor „zöldes”-nek fordítják, pedig „fátyolos, homályos” jelentése jobban leírja a betegség által okozott látási problémákat.

A glaucoma gyakori betegség. A felnőtt lakosság 2%-át is érintheti. Súlyos betegség, mert vakságot is okozhat. A magyarországi vakok kb. 16%-a glaucoma következtében vesztette el a látását.

A glaucomának nevezett betegségeket többféleképpen lehet csoportosítani. Ha önállóan alakul ki, elsődleges, ha egy másik szembetegség talaján alakult ki, akkor másodlagos glaucomáról beszélünk. Ritkán, de előfordulhat veleszületett glaucoma is.

A zöldhályog másik csoportosítása szerint beszélhetünk nyitott zugú vagy zárt zugú glaucomáról. A „zug” kifejezés a szivárványhártya és a szaruhártya közötti területre, sarokra (csarnokzug) utal, amelyen keresztül a szem elülső részében keringő csarnokvíz felszívódik és a vénás keringésbe kerül.

Nyílt zugú zöldhályog esetén a csarnokzug nyitva marad, azonban a szemben található képletek degenerációja következtében károsodik a csarnokvíz elfolyása. Az elfolyás akadályozása miatt fokozódhat a szemen belüli nyomás, de az általában csak addig emelkedik, amíg biztosítani tudja a csarnokvíz elvezetését. A nyitott zugú glaucoma tünetszegény, alattomosan súlyosbodó betegség. Általában mindkét szemet megbetegíti, de a károsodás mértéke szemenként különbözhet.

A betegek sok esetben panaszmentesek, ritkán enyhe, szem körüli fejfájással jelentkeznek. A betegek először gyakran már a látásromlás jeleivel keresik fel orvosukat: kezdetben a perifériás látótér szűkül be, amely kezelés nélkül vaksághoz vezet.

A zárt zugú zöldhályog minden esetben szűk csarnokzugú szemeken alakul ki. A betegek háromnegyed része 50 év feletti nő, akiknél leggyakrabban a délutáni, esti órákban (amikor a kitágult pupilla miatt tovább romlik a csarnokvíz elvezetése) alakulnak ki a betegség tünetei. A csarnokvíz elfolyásának hirtelen megakadályozódása a szemen belüli nyomás hirtelen megemelkedését okozza, amely fájdalmat, a szem megkeményedését, szempirosságot, könnyezést, hányingert, hányást is vonhat maga után. Ez az állapot azonnali kezelést igényel!

A zöldhályog kezelése szemcseppek és gyógyszerek alkalmazásából áll, valamint műtéti, lézeres beavatkozásra is szükség lehet. A terápia célja a szemben lévő nyomás csökkentése, a látóideget tápláló erek keringésének javítása.

Mivel a zöldhályog sokáig nem okoz panaszokat, így felismerésében fontos szerepet kapnak a szűrővizsgálatok. A rendszeres szemészeti szűrővizsgálat mindenki számára fontos lenne, egyes pácienscsoportok azonban kiemelten veszélyeztetettek. Ide tartoznak az 50 év felettiek, azok, akiknek valamilyen hajlamosító betegségük van (cukorbetegség, magas vérnyomás, veseelégtelenség) valamint akiknek a családjában már előfordult zöldhályog.

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. szeptember 23.