Szív- és érrendszeri megbetegedések

Oldal nyomtatása

Hogyan zajlik az érelmeszesedés?

Születéskor az erek fala még rugalmas és hajlékony, így a vérkeringést nem akadályozza. Az életkor előrehaladtával azonban fokozatosan merevebbé válik az erek fala – amit a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód felgyorsíthat – és kialakulhat az érelmeszesedés (ateroszklerózis).

erelmeszesedes

Az érelmeszesedés a nagy ütőereket érintő, hosszú évekig tünetmentesen zajló betegség. Az érelmeszesedés során az erek belső, sima rétegét több helyen is kisebb sérülések érik, amelynek következtében gyulladás jön létre, ami hegesedéssel gyógyul. A hegesedés folyamán az erek fala megkeményedik, és az ér belső fala alatt koleszterinben dús, kásaszerű anyagot tartalmazó, ún. plakkok jönnek létre. Ezekbe a plakkokba (más néven ateroszklerotikus plakk) később mész rakódik le, ezért nevezzük ezt a folyamatot érelmeszesedésnek.

Az érelmeszesedés folyamán az erek átmérője szűkül, faluk merevebbé válik, aminek következtében romlik a szervek vérellátása. Az elmeszesedett plakkokkal borított felszínű erek sérülékenyek. Ha a plakk felszíne bereped, akkor a sérülés helyén vérrög keletkezik, mely még tovább ronthatja a keringést. Legrosszabb esetben a keletkező vérrög teljesen elzárhatja a véráramlás útját, mely kritikus szervet, például a szívet vagy az agyat érintve akár szívinfarktushoz, agyi érkatasztrófához (stroke) vagy halálhoz is vezethet.

Mely tényezők gyorsíthatják az érelmeszesedés folyamatát?

Az érelmeszesedést számos tényező gyorsíthatja, mint például:

  • a helytelen táplálkozás (pl. magas sótartalmú és állati zsírokban gazdag ételek, nem elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztás)
  • a magas vérnyomás (az erek falára nehezedő fokozott nyomástól mikrosérülések keletkeznek)
  • cukorbetegség
  • dohányzás (a dohányfüstben található, mintegy 400 toxikus anyag közül több közvetlenül is károsíthatja az erek falát, valamint a dohányzás közvetlenül megemeli a vérnyomást)
  • magas húgysavszint
  • mozgásszegény életmód (a mozgás nem csak a testsúlyunkat, de a vérzsír és cukoranyagcserénket is kedvezően befolyásolja, élénkíti a vérkeringést és csökkenti a káros szokások kockázatát – látott már maratoni futót dohányozni?)
  • mértéktelen alkoholfogyasztás (az alkoholfogyasztás megemeli a vér trigliceridszintjét, mely szintén hozzájárulhat az érelmeszesedés gyorsabb kialakulásához).

Az érelmeszesedés, azaz az érbelhártya károsodása hosszú folyamat, évtizedekig is eltarthat, ebben az időszakban a folyamat még megállítható, visszafordítható. Ehhez az szükséges, hogy a helyzetet még a problémák megjelenése előtt felismerjék, illetve megelőző intézkedéseket vezessenek be. Az érelmeszesedés megelőzhető, ill. folyamata lassítható egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással. Laborvizsgálattal, ill. az erek állapotának időközönkénti ellenőrzésével pedig nyomon követhető az állapota.

Május 17. - A magas vérnyomás világnapja

A hipertónia népbetegségnek számít. Gondolta volna, hogy ma Magyarországon kb. minden negyedik ember magas vérnyomás betegségben, vagyis hipertóniában szenved? Sokan csak legyintenek a magas vérnyomásra, holott kezeletlenül számos szövődményt vonhat maga után, és évente világszerte több millió halálesetért felelős. A gyakran súlyos, végzetes kimenetelű szívinfarktusért, valamint agyvérzésért (szélütés, stroke) is az esetek jelentős százalékában a tartósan magas vérnyomás tehető felelőssé.

Mikor beszélhetünk hipertóniáról?

magas_vernyomas

Magas vérnyomásról 140/90 Hgmm (higanymilliméter) vérnyomásérték felett beszélünk. Magas vérnyomásról beszélünk akkor is, ha az első szám, vagyis a szisztolés érték 140 felett van, illetve akkor is, ha a második, vagyis diasztolés érték 90 felett van. A 130/80 Hgmm és a 140/90 Hgmm közötti értékek határértéket képviselnek. Kezelésük minden esetben egyedi mérlegelés tárgyát képezi, amelyet az orvos ítél meg, a beteg aktuális állapota és társbetegségei függvényében.

Ha Ön magas vérnyomás betegségben szenved, nagyon fontos, hogy mindent megtegyen a szövődmények megelőzése érdekében! Lehet, hogy a magas vérnyomás tünetei nem mindig érzékelhetőek, de ettől még a szövődmények elkerülése érdekében folyamatos gyógyszeres és életmódbeli kezelést igényel!

Ha gyógyszert kapott, ne felejtse el rendszeresen alkalmazni azokat! Ha hajlamos megfeledkezni a gyógyszerbevételről, állítson be mobiltelefonján hangos emlékeztetőt!

A gyógyszeres kezelés önmagában azonban nem elég, át kell alakítani az életmódját is. Ha eddig nem tette, ezután törekedjen az egészséges életmód kialakítására! Ehhez megfelelően kell táplálkoznia, könnyű, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet kell összeállítania.

Az egészséges életmód másik alappillérét a rendszeres testmozgás alkotja. Ha eddig nem mozgott rendszeresen, mindenképpen egyszerű dolgokkal pl. napi fél óra lendületes sétával vagy kerti munkával kezdje, és csak fokozatosan növelje a terhelést. Ha úgy érzi, könnyen feladja, kérje meg barátait és családtagjait, hogy csatlakozzanak Önhöz. Természetesen az egészséges életmód és gyógyszeres kezelés mellett is szükség van arra, hogy rendszeresen részt vegyen a szűrővizsgálatokon. Ellenőriztesse látását, veséi és érrendszere állapotát évente!

A magas vérnyomás betegség kialakulása egyrészt genetikai hajlam kérdése, de az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak. Minél inkább mozgásszegény életmódot élünk, egészségtelen ételeket fogyasztunk és elhízunk, annál nagyobb esélye lesz annak, hogy mi is ezen „civilizációs betegség” áldozatai leszünk! Ezért még ha jelenleg egészségesnek is számít, akkor is fontos, hogy már ma odafigyeljen az egészséges táplálkozásra, a káros szenvedélyek mellőzésére és a rendszeres testmozgásra. A hipertónia alattomos betegség, amely sokszor nem jár tünetekkel. Ha nincs panasza, akkor is ellenőriztesse rendszeresen a vérnyomását!

Mi a koleszterin? Szüksége van rá a szervezetnek?

A médiában gyakran hallani a koleszterinről, mint valami rossz dologról, ami árt az egészségnek. Ez azonban nem teljesen igaz, ugyanis a szervezetnek bizonyos mennyiségben szüksége van a koleszterinre.

koleszterin

A zsírok (más néven lipidek) nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a szervezetben. A koleszterin is a zsírok csoportjába tartozik. Minden emberi és állati sejtben megtalálható, a sejtek egyik fontos építőeleme. Koleszterinből épülnek fel a sejtjeink falai, az agyvelő és a többi idegszövet több mint 10%-át koleszterin teszi ki, de koleszterinből képződnek a csontképzésben fontos D-vitamin és a nemi hormonok is. Ezeken kívül koleszterinből állítja elő a máj az emésztéshez szükséges epesavakat is.

Nagyon fontos, hogy a koleszterin elegendő mennyiségben és a megfelelő helyen mindig jelen legyen a szervezetben. De hogyan biztosíthatjuk a szervezetünk számára feltétlenül szükséges koleszterinmennyiséget?

Gyakorlatilag szinte semmit sem kell tennünk érte, hiszen májunk „bármiből” elő tudja állítani a koleszterint. Ezen kívül a koleszterin a táplálékunkból is felszívódhat, amit szervezetünk vagy hasznosít, vagy epesavak formájában kiválaszt. A korunkban gyakran emlegetett magas koleszterinszint mögött legtöbbször nem a fokozott étrendi bevitel, hanem a máj túlzott koleszterintermelése áll. Ez többnyire genetikailag meghatározott, így diétával csak kismértékben befolyásolható. Kimutatták azonban, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja a koleszterinértékeket, tehát ily módon is véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen.

Amint az eddigiekből kiderült, a koleszterin csak meghatározott mennyiségben hasznos. Amennyiben a vér koleszterinszintje kórosan magassá válik, különböző elváltozások jönnek létre, ami betegségek kialakulásához vezet.

Ha túl sok a koleszterin, akkor a vér már nem tudja a megfelelő mértékben egyik helyről a másikra szállítani, a felesleges koleszterin lerakódhat az érfalakban. Ez egy, a mindennapi életből vett példával élve úgy képzelhető el leginkább, mint amikor a vízkő elkezd lerakódni a csőben. Ezeket a lerakódásokat plakkoknak nevezzük. A plakkok idővel megvastagodnak, körülöttük gyulladás alakul ki, majd mész rakódik le bennük és az erek fala rugalmatlanná válik. Ezt a folyamatot nevezzük érelmeszesedésnek.

Mi tartalmaz sok koleszterint?

Sok koleszterint tartalmaznak például a belsőségek (pl. máj, velő), a tojássárgája, a szalonna, a vaj, a tejszín, a baromfifélék bőre.

Hogyan állapítható meg a koleszterinszint?

A koleszterinszint vérvizsgálattal állapítható meg, melyhez beutalót a háziorvostól lehet kérni. Az eredmények értékelését érdemes szakemberre (orvosra bízni), mert ő a kapott értékek és az esetleg fennálló társbetegségek, kórelőzmény ismeretében pontosan meg tudja határozni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és szükség esetén kezelést is javasolhat.

Mik azok a vérzsírok?

Akár interneten, akár egészségügyi témában íródott cikkben, de az orvosi rendelőben is hallhatta már azt a kifejezést, hogy „vérzsírok”. Az alábbiakban megtudhatja mi a jelentősége ezeknek a laboratóriumi paramétereknek.

A vérzsíroknak két fő fajtáját különböztethetjük meg: a koleszterint és a trigliceridet. Ezek a szervezetünk szempontjából legfontosabb vérzsírok, amelyeket rutin laborvizsgálatok alkalmával rendszeresen ellenőriznek.

verzsirok

A zsírok a vízben nagyon rosszul oldódnak. Ugyanígy viselkedik a szervezetbe bekerülő zsír is, miután a belekből való felszívódás után a vérbe jut. Ezért van szükség az úgynevezett szállítófehérjékre, amelyek segítik szállítható formájúvá tenni a zsírokat úgy, hogy együtt, egy csomagot alkotva szállítódnak a véráramban.

A koleszterint szállító fehérjéket sűrűségük alapján különböztetik meg.  A leggyakrabban előforduló szállítófehérjékkel összekapcsolódott koleszterint LDL-koleszterinnek és HDL-koleszterinnek nevezik. Az angol rövidítés jelentése a következő: a harmadik betű, vagyis az „L” a lipoprotein, azaz a szállítófehérje jelölése. A "D" (density) a sűrűséget jelenti, a szó eleji "H" és "L" betűk jelentése pedig magas (high) és alacsony (low).



A köznyelvben jó koleszterinnek nevezzük a HDL-koleszterint, és "rossz"- nak az LDL-t. Ennek oka a zsíranyagcserében betöltött szerepük. LDL-koleszterin formájában a koleszterin a májból a szövetek felé tart, ennek koleszterintartalma az érfalban le tud rakódni, amely érelmeszesedéshez, súlyosabb esetben szívinfarktushoz, agyérelzáródáshoz (más néven agyi infarktus vagy stroke) is vezethet.

A HDL-koleszterin szállítja a szövetekből (így az érfalból is) a koleszterint vissza a májba, ahol az epesav formájában távozik a szervezetből. Ez az úgynevezett "jó" koleszterin, melynek magas szintje a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával jár, hiszen ez a folyamat a koleszterin érfalban történő lerakódásával éppen ellentétes.

A trigliceridek a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A szervezetbe jutott zsírok egy része az energiaszükségletet biztosítja, egy másik része nem kerül felhasználásra és a zsírszövetben raktározódik. Normál esetben, a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen. Érdemes tudni, hogy a trigliceridek nemcsak zsírban gazdag élelmiszerek fogyasztásával juthatnak a szervezetünkbe. Túlzott szénhidrátfogyasztás esetén az alkotóelemekből a szervezetünk triglicerideket állít elő. Megemelheti a trigliceridszintet a helytelen táplálkozás, túlsúly, valamint a cukorbetegség, alkoholfogyasztás, pajzsmirigybetegségek is.

Mi a normális vérzsírszint?

Hogy az Ön számára mely vérzsírszint a cél azt az egyéb kockázati tényezői alapján háziorvosa vagy kardiológusa határozza meg (célérték).

A helytelen életmódon kívül örökletes tényezők és az anyagcsere betegségek is hozzájárulhatnak a betegség megjelenéséhez. Bizonyos genetikai betegségek egészen extrém vérzsírszinteket is okoznak, ezekkel feltétlenül érdemes lipidambulancián jelentkezni. Ha a családjában előfordul ilyen familiáris lipidanyagcsere-betegség, kérjen laborvizsgálatot háziorvosától!

Mit mutat az EKG?

Tudta, hogy a szív működése során bioelektromos áram keletkezik, mely megfelelő berendezéssel rögzíthető? Bizonyára már Ön is hallott az EKG-ról, vagyis az elektrokardiogrammról.

Az elektrokardiográf a szíven áthaladó elektromos jelek rögzítésére, ezáltal a szív összehúzódásainak és a szívritmus vizsgálatára valamint az esetleg fennálló betegségek diagnosztizálására alkalmas készülék. A vizsgálat nem-invazív, azaz semmilyen tűszúrással, kellemetlenséggel vagy fájdalommal nem jár.

ekg

Az EKG a test felszínén méri a szív működése során keletkező elektromos feszültségkülönbségeket, amelyek alapján egy görbét rajzol. Az EKG által rajzolt görbén egy szívciklus (azaz a szív egyszeri összehúzódása és elernyedése) alatt öt hullám látható, amelyek a szív meghatározott részeinek elektromos kisülését és újratöltődését jelzik. Az EKG-t az egyes hullámok hossza (idő) és magassága (feszültség) alapján értékelik. Az elkészült görbe információt adhat többek között a szívet alkotó kamrák és pitvarok falának nagyságáról, méretéről, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Az EKG nem napjaink vívmánya. Willem Einthoven már 1901-ben elkezdett dolgozni az EKG előfutárán, a húros galvanométeren. Számos kísérlet után 1907-ben mutatta be találmányát, amelyet 1924-ben Nobel-díjjal is jutalmaztak. A múlt század elején tett megfigyelései a mai napig változatlanul helytállnak.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A vizsgálathoz le kell csupaszítani a mellkast, ezért le kell venni a felsőruházatot, majd szabaddá kell tenni a bokákat és csuklókat és le kell feküdni a vizsgálóágyra. Ezután 10 db megnedvesített elektródát helyeznek a karokra, a lábakra és a mellkasra. Az elektródák kicsi és ragadós, kör alakú ’tappancsok’. A közhiedelemmel ellentétben ezek a tappancsok nem bocsátanak ki áramot. Mivel az elektródák nagyon érzékenyek, a nyugalmi vizsgálat alatt nem szabad beszélni. Az EKG vizsgálatnak több típusa van: a rutinvizsgálat csak pár perces nyugalmat kíván, de végezhetnek terheléses vizsgálatot mozgás közben (pl. kerékpár vagy futópad használata során), sőt egy speciális eszköz (Holter monitor) segítségével 24 órán keresztül is monitorozhatják a szívritmust, amely kiváló lehetőséget nyújt az epizódikusan jelentkező szívritmuszavarok diagnosztizálására.

Különleges helyzetekben extra (3-3, jobb mellkas félre helyezett vagy háti elektródákkal) is kiegészíthetik a vizsgálatot, erre legtöbbször a jobb kamrát vagy a bal kamra hátsó falát érintő infarktusok diagnosztizálásakor kerülhet sor.

A pontos diagnózis érdekében minden esetben tájékoztassa a vizsgálatot végző személyt és az azt értékelő orvost az EKG vizsgálat előtt a szedett gyógyszereiről és az elfogyasztott élvezeti szerekről, drogokról!

A leggyakoribb szívritmuszavar: pitvarfibrilláció

pitvarfibrillacio

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar a felnőttek körében. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, a 80 év felettiek csaknem 10 százalékát érinti. Bizonyos társbetegségek, pl. a cukorbetegség, a szívelégtelenség, a szívbillentyű, tüdő- és pajzsmirigybetegségek, de akár a túlzásba vitt alkoholfogyasztás is hajlamosíthat a kialakulására.

A szívünket összehúzódásra késztető (vagyis a szívverésért felelős) ingerület normál esetben a jobb pitvarban található szinusz csomóban jön létre. Ha valamilyen okból a szinusz csomó károsodik (pl. a fenn említett magas vérnyomás, szívroham, veleszületett rendellenességek, túlzott alkoholfogyasztás, fertőzések okán), az ingerületképzés is zavart szenved és a normálistól eltérő, kóros szívritmus alakul ki. A szabálytalan és gyors szívveréssel járó pitvarfibrilláció jelentkezhet epizódok formájában és lehet krónikus, folyamatosan fennálló állapot is. A gyors, szabálytalan összehúzódások miatt a pitvarok nem tudják eredményesen továbbítani a vért a kamrák felé. A nem megfelelő véráramlás miatt a szív csak kevésbé hatékonyan képes működni, a vér lelassult áramlása miatt pedig megnövekedik a vérrögök képződésének kockázata. A szívből a vérárammal kisodródó vérrögök az agyi erekben elakadva agyinfarktust, vagyis stroke-ot eredményezhetnek.

A pitvarfibrilláció a következő tünetekkel járhat: szívdobogásérzés, alacsony vérnyomás, gyengeség, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom. A betegség sokszor panaszmentesen zajlik, csupán más okból végzett vizsgálatok kapcsán derül rá fény.

A pitvarfibrilláció kezelése a fent említett szövődmények miatt fontos. Ha a pitvarfibrillációt kiváltó ok megállapítható, akkor az első lépés annak kezelése, aminek hatására pedig lehet, hogy a szívritmus magától is helyreáll. Különösen igaz el pl. a pajzsmirigybetegség talaján kialakuló pitvarfibrilláció esetében. A kezelés általában gyógyszeres terápiából áll, amelynek segítségével megpróbálják normál ritmusba, de legalábbis normális frekvenciára kényszeríteni a szívet, hogy az ismét jó hatásfokkal működjön. Ha a gyógyszeres terápia nem ad kielégítő eredményt, akkor kardiológiai centrumokban katéteres beavatkozással is kezelhető a beteg. A beavatkozás során megpróbálják lokalizálni és elpusztítani a szívizomzat azon területeit, melyek a kóros ingerképzésért felelősek. Ezt a beavatkozást katéterablációnak nevezik.

A pitvarfibrilláló betegeknél a kezelés másik lényeges részét a stroke megelőzésére irányuló lépések alkotják. Minden pitvarfibrillációban szenvedő beteg esetében egyénileg fel kell mérni a stroke kialakulásának a kockázatát. Ehhez egy nemzetközileg használt pontrendszer nyújt segítséget, melyben a magas életkorral, női nemmel, különböző társbetegségekkel, korábbi stroke-kal lehet pontokat szerezni. Minél magasabb a beteg által elért pontszám, annál nagyobb a stroke kialakulásának a veszélye. A stroke kialakulását illetve a vérrögképződést legjobban úgy lehet megelőzni, ha a betegek vérét a megfelelő gyógyszeres kezeléssel hígítják, orvosi szaknyelven alvadás gátló kezelésben vagy antikoagulációban részesül a beteg.

A gyógyszeres terápia mellett fontos a pitvarfibrilláció esetén javasolt életmódra vonatkozó előírások betartása is: szívbarát ételek fogyasztása, kevesebb só használat, az állapotnak megfelelő rendszeres testmozgás, dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzése.

Segítség az útvesztőben: agyvérzés, stroke, agyi infarktus, agyi érkatasztrófa…

A fenti fogalmak a köznyelven sokszor összekeverednek, illetve sokszor egymás szinonimáiként használjuk őket. Lássuk, van-e különbség a kifejezések között, melyik kifejezés alatt mit is értünk pontosan.

stroke

A stroke (ejtsd: sztrók) angolul ütést jelent. A magyar nyelvben a stroke-ot nevezik gutaütésnek, szélütésnek is. A stroke kifejezést sokszor egyenértékűként kezelik az agyvérzéssel, holott a stroke-os esetek hátterében csak az esetek kis százalékában áll vérzés.

A stroke-nak két fő fajtáját különböztetjük meg. Valamelyik ér megrepedése esetén vérzéses stroke-ról, vagyis agyvérzésről, agyi érkatasztrófáról beszélünk. A stroke-os esetek többségét azonban nem vérzés okozza, hanem egy vérrög (trombus), amely valamelyik agyi eret elzárja, így az agy egy része oxigén- és tápanyagellátás nélkül marad, és elpusztul. Ekkor agyi infarktusról, agyi érelzáródásról beszélünk. Hasonló eset áll fenn átmeneti agyérgörcs esetén is, amikor az ér görcsös összehúzódása miatt lép fel oxigénhiány.

Legyen szó agyvérzésről vagy agyi érelzáródásról a kétféle stroke tünetei nagyon hasonlók. A stroke tüneteinek oka az agy oxigénhiányos állapotából következő működészavar. Agyvérzés esetén emellett a koponyában megnövekedhet a nyomás, mely tovább rontja az agy vérkeringését és súlyos esetben rövid időn belül halált is okozhat. Agyinfarktus esetén is kialakulhat koponyaűri nyomásfokozódás, azonban ez általában később jelentkezik.

Ha az oxigénhiányos állapot tartósan fennáll, sejtpusztulás következik be és a károsodás visszafordíthatatlanná válik. A tüneteket, a következményeket az határozza meg, hogy melyik agyi részt és milyen mértékben érint az oxigénhiányos állapot. A hirtelen kialakuló tünetek között szerepelhet például a beszédzavar, a féloldali végtaggyengülés, bénulás, látótérkiesés, féloldali zsibbadás vagy érzéketlenség, egyensúlyzavar, zavartság, aluszékonyság, eszméletvesztés, kóma.

Mivel az idegsejtek nagyon érzékenyek az oxigénhiányra, a vérellátási zavar kialakulását követően hamar elpusztulnak. Nagyon rövid tehát az az idő, ami alatt cselekedni – a beteget vérrög okozta stroke esetén vérrögoldó kezelésben részesíteni – lehet. Stroke-ra utaló tünetek esetén nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb orvoshoz forduljon és lehetőleg stroke centrumba jusson. Ha a beteg a tünetek kialakulását követő 3 órán belül vérrögoldó kezelésben részesül, akkor még időben helyreállítható az idegsejtek oxigénellátása és minimalizálható az idegsejtpusztulás. Minden egyes elvesztegetett perccel nő az elpusztult idegsejtek száma és ezzel párhuzamosan a maradandó egészségkárosodás kockázata.

Hazánkban a stroke a vezető halálokok között szerepel. A közhiedelemmel ellentétben nem csupán az időseket veszélyezteti. A rizikófaktorok között említhetjük többek között a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, valamint olyan életmódbeli tényezőket, mint a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Megfelelő életmóddal, az alapbetegségek kezelésével a stroke kockázata nagymértékben csökkenthető.

Tudjunk meg többet a „jó” koleszterinről, azaz a HDL-ről!

Mitől lesz „jó” a koleszterin? Hogyan fejti ki előnyös hatását szervezetünkben? Miként növelhetjük szintjét?
Az alábbiakból megtudhatja!

Mi a HDL-koleszterin és mi a feladata?

hdl_koleszterin

A HDL-koleszterint (high density lipoprotein - nagy sűrűségű lipoprotein) a vérünkben keringő koleszterintartalmú molekulák egyik típusa. A köznyelvben védő vagy jó koleszterinnek is nevezik, ugyanis az erekben összeszedi a felesleges - akár az erek falában lerakódott - koleszterint és visszaszállítja azt a májba. A máj ezek után a koleszterint újra feldolgozza és emésztést elősegítő epesavként eltávolíthatja a szervezetből. A HDL-koleszterinnek tehát fontos szerepe van az erek karbantartásában, a koleszterindús lerakódások (plakkok) kialakulásának megelőzésében. A HDL kívánatos szintjére vonatkozóan megoszlanak a vélemények, abban azonban egyetértenek, hogy férfiaknál 1,0, nők esetében 1,3 millimol/liter alatt fokozódik az érelmeszesedés kockázata.

Mit tehet, hogy minél több „jó” és minél kevesebb „rossz” koleszterin legyen a szervezetében?

A HDL szintje alapvetően genetikailag meghatározott, alkati adottság. A nők szerencsésebb helyzetben vannak a változó korig (kb. 50 éves korukig), mert a női nemi hormonok kedvezően befolyásolják a vérzsírok értékét.

A HDL szintjének befolyásolására azonban léteznek módszerek. Ezek közül az egyik leghatékonyabb a rendszeres, közepes intenzitású testmozgás. Erre a legalkalmasabb a gyors tempójú gyaloglás, kocogás, biciklizés, görkorcsolyázás. A mozgásnak alkalmanként legalább 30 percig kell tartani, és az ún. zsírégető pulzustartomány elérésére kell törekedni. Ezt úgy számolhatja ki, ha 220-ból kivonja az életkorát (ez lesz az ön számára javasolt maximális pulzus) és ennek veszi a 60-70 százalékát. Egy edzetlen embernél már gyakran gyors gyaloglással is lehet érni ezt a pulzustartományt.

Az életkornak, egészségi állapotnak megfelelő rendszeres testmozgás mellett fogyasszon naponta minél több friss és idényjellegű zöldséget, gyümölcsöt. Ételei elkészítése során kerülje az állati zsiradékok használatát és inkább növényi eredetű olajokat használjon. A boltok polcairól a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésű pékárukat válassza, kerülje a zsíros húsokat, húskészítményeket és a magas cukortartalmú termékeket, mind üdítőital, mind pedig ennivaló formájában.

És ami még nagyon fontos! Hetente legalább kétszer-háromszor fogyasszon tengeri halat, ugyanis a bennük található omega-3 zsírsavak – számos más előnyös hatásukon kívül - a „jó” koleszterin szintjét is növelhetik.

Ki segíthet az helyes étrend összeállításában?

Annak érdekében, hogy minél egészségesebb ételek kerüljenek az asztalára a lehető legegészségesebb konyhatechnológiával elkészítve, érdemes dietetikus szakember tanácsát kikérni. A dietetikus egy előzetes állapotfelmérést követően, személyre szabott, az életkorának és aktuális egészségi állapotának megfelelő étrend összeállításával tud Önnek segíteni!

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. szeptember 29.