Vitaminok - nyomelemek

Oldal nyomtatása

A D-vitamin és a csontritkulás

A csontritkulás, vagy más néven osteoporosis (oszteoporózis), a csontrendszer egészét érintő megbetegedés, mely jelentős csontvesztéssel és a csont szilárdságának meggyengülésével jár. A nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, ugyanis a menopauza után csökken a női nemi hormonok, köztük az ösztrogén termelődése, mely a nők esetében nélkülözhetetlen az egészséges csontozat biztosításához. Leggyakrabban ezzel, a menopauza utáni, úgynevezett posztmenopauzás csontritkulással találkozhatunk. Az időben elkezdett terápia és életmódbeli változtatások segítségével elkerülhetővé válhatnak legkomolyabb szövődményt jelentő törések.

A D-vitamin

d_vitamin

A D-vitamin vagy más néven kalciferol - a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik. Külső forrásból is pótolhatjuk, de a szervezetünk is képes előállítani. Külső forrás lehet például a halolaj, a tej- és tejtermékek, a tojás, a máj és a D-vitaminnal dúsított margarinok. A D-vitamin a nap ultraibolya sugárzásának hatására termelődik a bőrben, majd a májban és a vesében alakul biológiailag aktív hatóanyaggá.

A múltban az úgynevezett angolkórként volt ismert a D-vitamin hiány, amikor a csecsemőket nem érte elegendő napfény, és csontfejlődésük károsodott. Megdöbbentő azonban, hogy ma is előfordul a betegség, mivel a gyerekek alig töltenek időt szabad levegőn, vagy ha igen, túlságosan erős fényvédő szerekkel kenik be őket.

D-vitaminhiányos állapotban nemcsak a csontok kalcium tartalma csökken, hanem a szervezet fogékonyabbá válhat a fertőzéses betegségekre, izomgörcsök és vérnyomás ingadozás léphetnek fel, valamint hajlamosíthat cukorbetegség, egyes ráktípusok kialakulására is.

Magyarországon, nyár végén a lakosság fele, tavasz elején a nyolcvan százaléka D-vitaminhiányos. Új szakmai ajánlások szerint javasolt napi 1000-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin bevitele. A téli időszakban feltétlenül indokolt a pótlás, de ha nem tudunk eleget a szabadban tartózkodni, nyáron is szükség lehet rá.

Amennyiben kialakult csontritkulása van, szakorvos állapítja meg a kezelés menetét. A különféle gyógyszerek mellett várhatóan D-vitamin szedését is előírja majd.

Mit tehet a megfelelő D-vitamin szint biztosításán túl a csontok egészsége érdekében?

A megfelelő D-vitamin bevitel mellett fontos, hogy elegendő kalciumot is tartalmazzon az étrend. Tej, tejtermékek, sajtok jó kalciumforrások, de a mandulában, a brokkoliban, a szójában és a zabpehelyben is nagy mennyiségben található. A változókort követően, illetve idősebb férfiaknál szükség lehet külön pótlásra, mivel a kor előrehaladtával a szervezet egyre kevésbé hatékonyan szívja fel a kalciumot, valamint egyre nagyobb a valószínűsége a kalcium felszívódását akadályozó betegségek és gyógyszerek jelenlétének.

A csontritkulás megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Fontos, hogy sose feledkezzen meg a bemelegítésről, a mozgás végeztével pedig a nyújtásról. Fiatalon, illetve gyermekeknél jó, ha gondolunk arra, hogy harminc éves korig alakul ki a csúcs-csonttömeg, onnantól a csontállományból csak veszítünk. Legyen jó az alapozás!

Amennyiben nem tudja, hogy egészségi állapota mellett milyen mozgásfajtát végezhet kellő biztonsággal, forduljon tanácsért kezelőorvosához vagy gyógytornászhoz, esetleg személyi edzőhöz.

A-vitamin: Miért kell sárgarépát ennünk szemünk egészsége érdekében?

a_vitamin

Az A-vitamint sokáig nem tudták azonosítani, kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le. Később 1931-ben ezért Nobel-díjat is kapott. Az A-vitamin hiány csak hosszú idő után von maga után komolyabb tüneteket, hiszen a máj akár 1-2 évre elegendő mennyiséget is képes raktározni belőle. A megfelelő A-vitamin bevitel több szempontból is elengedhetetlen szervezetünk és egészségünk számára.

  • Az A-vitamin részt vesz a retina, vagyis a szemideghártya fényérzékenységét biztosító anyag felépítésében. Az A-vitamin hiányában szürkületben, gyenge fénynél látászavar jelentkezik, ezt nevezik farkasvakságnak vagy szürkületi vakságnak. Bizonyára Ön is hallotta már, hogy szemünk egészsége érdekében fogyasszunk sok sárgarépát.
  • Az A-vitamin szerepe elhanyagolhatatlan a bőr egészségének megőrzésében. Vitaminhiányos állapotban a bőr szerkezete sérül, berepedezik, szárazzá, érdessé válik, hámlani kezd. Ez nem csupán esztétikai szempontból fontos, a bőrfertőzéseknek való ellenálló képessége is csökken.
  • Az A-vitaminhiányos állapotban a körmök berepedeznek, a haj töredezetté válik, sőt a verejték és faggyúmirigyek működése is károsodik.
  • az A-vitamin jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez, a csontfejlődés folyamatához.
  • Az A-vitamin befolyásolja az immunrendszer működőképességét is.

Mit fogyasszunk az A-vitamin szint biztosítása érdekében?

Ahogy idősödünk, a szervezetnek egyre több A-vitaminra van szüksége. Azonban nem csak az időskor, de bizonyos állapotok is fokozott vitaminigényt támasztanak, így például a várandósság és a szoptatás, de még a dohányzás is. Ahhoz, hogy biztosítsuk a megfelelő A-vitamin mennyiséget, fogyasszunk belsőségeket, májat, tojássárgáját, tengeri halakat, tejet és tejtermékeket. A vitamin elő anyagaiból a szervezet is képes A-vitamint előállítani. Ilyen előanyag például a béta-karotin, melyet főként sárga színű zöldségek és gyümölcsök (pl. sárgarépa, sárga- és kajszibarack, paprika, sütőtök) fogyasztásával vihetünk a szervezetbe.

Felszívódását bizonyos tényezők gátolhatják: magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése, savlekötők, cinkszegény étrend, pajzsmirigy-működési zavar.

Kérdezze meg orvosát, az Ön számára ideális napi A-vitamin bevitelről!  Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik, így a felesleges mennyiség nehezebben tud ürülni. Túladagolás ritkán alakul ki, azonban figyeljünk a figyelmeztető jelekre (sárga bőrszín, bőrgyulladás, fejfájás, ízületi fájdalmak, vesebántalmak).

Az omega-3-zsírsavak szívvédő hatása

omega_3_6

Az 1970-es években grönlandi eszkimók 20 éves követéses vizsgálatakor merült fel, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása csökkenti a szív-érrendszeri halálozást.

A legtöbb telítetlen zsírsavat olajok tartalmazzák, s az orvostudomány szerint a telítetlen zsírsavak egészségesebbek, nem károsítják úgy az érrendszert, mint a telítettek. Ezen belül - kémiai szerkezetük szerint- megkülönböztetünk kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ide tartoznak az omega-3 és omega-6 zsírsavak is.

Azokat a zsírsavakat, melyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük. Ezeket minden esetben táplálékkal kell bevinni, ilyen az omega-3-zsírsavak csoportja is, melybe több vegyület is tartozik (alfa-linolénsav, eikozapentaénsav/EPA, és dokozahexaénsav/DHA).

Az eszkimók nagyon sok, tengeri állatokból származó zsiradékot fogyasztanak, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen körükben a szív-érrendszeri megbetegedés. Ma már tudjuk, hogy mindezért a halak zsírszövetében lévő többszörösen telítetlen zsírsavak, elsősorban az omega-3-zsírsavak felelősek. Csökkentik a vér triglicerid szintjét, gátolják a vérrögképződésre való hajlamot, javítják az érbelhártya működését és akadályozzák a ritmuszavarok kialakulását.

Az omega 3 zsírsavak egyéb pozitív hatásai:

  • csökkenti a koraszülés előfordulásának esélyét
  • csecsemőkorban szerepe van a megfelelő látásélesség kialakulásában
  • szellemi fejlődésben is fontos szerepe van
  • immunrendszer erősítő szerepük is van
  • jótékony hatásuk van depresszió esetén is

Omega-3 zsírsavakban gazdagok a mélytengeri halak (hering, lazac, makréla stb.), a dió, a tofu, bár tudományosan még nem igazolt, hogy ezek omega-3 zsírsavai is ugyanolyan jól hasznosulnak az emberi szervezeten belül, mint a halakban találhatóak.

Az esszenciális zsírsavak arányainak eltolódása okozhat problémát. Az elfogyasztott telítetlen zsírsav-típusok ideális aránya omega-3: omega-6 zsírsavak esetén 1:3-1:5 volna, az OÉTI vizsgálata szerint hazánkban azonban ez az arány akár az 1:30 arányt is elérheti, aminek igen komoly egészségügyi veszélyei lehetnek. Az omega-6 zsírsavak túlfogyasztása segíti a szabad gyökök kialakulását, növeli az érelmeszesedés kockázatát.

Ahhoz, hogy ezek a zsírsavak megfelelő arányban kerüljenek szervezetünkbe, fogyasszuk változatosan az alábbi alapanyagokat: tengeri halakat (pl. makréla, hering, szardínia, lazac) és hazai halakat (pl. busa), algát, moszatokat, lenmagolajat, repceolajat, olajos magvak egy részét (pl. mandula, pekándió, dió) és az ezekből készült olajokat (pl. dióolaj).

Érdemes megemlíteni, hogy az olajok összetétele komoly különbségeket mutat. A lenmagolaj az egyetlen olajfajta, amely több omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint omega-6-ot. A dióolajban 1:6-hoz, az olívaolajban 1:11-hez, a kukoricacsíra-olajban 1:50-hez és a jól ismert napraforgóolajban pedig 1:120-hoz az omega-3 és omega-6-zsírsavak aránya.

Fontos, hogy a 18 szénatomos alfa-linolénsav esetén nem mutatták ki a DHA-t és EPA-t jellemző szív- és érrendszeri pozitív hatásokat, mégis számos olyan termék van a piacon, amelyet omega-3 tartalmára hivatkozva, egészségre jótékony hatásúként reklámoznak, de csak alfa-linolénsavat tartalmaznak, DHA-t vagy EPA-t nem.

Végezetül, ne felejtsük el, hogy az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítők sem védenek meg a szívinfarktustól, ha az egyébként javasolt életmódbeli változtatásokat nem tesszük meg. Mozogjon sokat, táplálkozzon kiegyensúlyozottan, és csökkentse a testsúlyát, ha szükséges!

B1-vitamin

b1_vitamin

A B1-vitamin, vagyis a tiamin fontos szerepet játszik a szénhidrát energiává alakításában. Így nagyarányú szénhidrátbevitel, illetve fokozott anyagcsere esetén a B1-vitamin bevitelre is nagyobb mennyiségben van szükség. B1-vitamin szükséges az idegek működéséhez, a szervezet energiaellátásához, valamint a megfelelő szívműködéshez is.

Elsődleges vitaminhiányról beszélünk, ha a bevitel elégtelen, és másodlagosról, ha elegendő a bevitt vitamin mennyisége, csak az valamilyen okból nem tud felszívódni vagy beépülni a szervezetben.

A B1-vitamin hiány a beriberi nevű betegség kialakulásához is vezethet. A betegséget korai szakaszában hányinger, étvágytalanság, gyengeség, zavartság, ödéma jellemzi. Már igen korán idegrendszeri károsodással jár, ami a lábujjak zsibbadása, a lábfejen kialakuló égő érzés, lábikragörcsök, diffúz lábfájás formájában jelentkezik. Hosszútávon izomsorvadás, idegbénulások is fellépnek.

A Távol-keleten a hántolt rizs fogyasztása okozza a vitaminhiányt és az ennek következtében fellépő betegséget. A hántolás során ugyanis a rizsszemekről eltávolítják a B1 vitamint tartalmazó burkot, ennek következtében tiamin hiány alakul ki. Indonéziában még ma is a szegényebb családok mintegy kétharmadát érinti a betegség.

Nyugati kultúrában a B1-vitamin hiány elsősorban a rendszeres alkoholfogyasztókat veszélyezteti. Hiánya akár személyiségzavarokat, agresszivitást is vonhat maga után.  B1-vitamin hiányra utal az étvágytalanság, fáradtság, alvászavarok, memóriaromlás. Súlyos esetben pedig a szív-, az izom-, az idegrendszer-, a bélrendszer betegségeit valamint az agyi funkciók hanyatlását vonja maga után.

Az úgynevezett Wernicke-encephalopathia a B1 vitamin hiánya következtében bekövetkező agykárosodás. Három fő tünete van, de ritkán fordul elő mindhárom együtt: delirium (nyugtalansággal, fokozott késztetésekkel és magatartásváltozással járó állapot), ataxia (abnormális járás) és nystagmus (szemteke rezgés). Általában a delírium és a másik két tünet közül az egyik jelentkezik.

A B1-vitamin szükségletünket fedezhetjük gabonafélék, teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, gabonapelyhek, hántolatlan rizs, élesztő, dió, olajos magvak, hüvelyesek, spárga, borsó, narancs, tojássárgája, sertés hús és a máj fogyasztásával. A B1-vitamin felszívódását elősegíthetjük, ha a többi B-vitamin bevitelére is ügyelünk.

Bizonyos állapotok, így a várandósság, a szoptatás, a fokozott fizikai aktivitás, a stressz illetve az alkoholfogyasztás többlet B1-vitamin bevitelt igényelnek.

A B1-vitamin a vízben oldódó vitaminok családjába tartozik, így a szervezet nem tudja sokáig raktározni. Ügyeljen a folyamatos pótlásra!

Mit érdemes tudni a B6-vitaminról?

b6_vitamin

A B6-vitamin felfedezése tulajdonképpen mellékvágánya volt a niacin hiány okozta pellagra kutatásának. 1934-ben György Péter élesztőkivonattal végzett vizsgálatai során rájött, hogy a bőrgyulladás gyógyulása egy teljesen új molekulának köszönhető, amit B6-vitaminnak nevezett el.

A B6-vitamin három egymásba könnyen átalakuló kémiai alakban létezik, melyek neve piridoxál, piridoxin és piridoxamin. A B6-vitamin úgynevezett koenzim, vagyis enzimeket egészít ki, hogy azok az anyagcserében szerepüket be tudják tölteni. Több mint száznegyven olyan kémiai reakció van a szervezetben, amely nem játszódik le a piridoxálfosztfát jelenléte nélkül.

Eképpen szerepe van:

  • Aminosavak, fehérjék, esszenciális zsírsavak anyagcseréjében
  • A vörösvértest-termelésben
  • Idegrendszer, immunrendszer és emésztőrendszer megfelelő működésében
  • Egészséges bőr megőrzésében

B6 vitaminhiány esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • vérszegénység
  • ideggyulladás
  • szájüreg fájdalmassága
  • bőrön és nyálkahártyán elváltozások
  • végtagrángatózással járó görcsök
  • nyelv gyulladása
  • gyengeség, fáradtság
  • ingerlékenység

Mennyi az ajánlott bevitel?

 Az ideális napi beviteli mennyiséget meghatározza például a nem, az életkor, és az aktuális egészségi állapot. A vitaminszükséglet függ ezen kívül bizonyos gyógyszerek alkalmazásától, valamint olyan életmódbeli tényezőktől, mint például az alkoholfogyasztás. Különösen a menopauza után kell a nőknek ügyelniük rá, hogy a szervezetük bőségesen jusson piridoxinhoz, a csontritkulás megelőzése érdekében.

A B6-vitamin szükségletet főként a fehérjebevitel határozza meg. 100 gramm fehérje mellé 1,6 mg B6-vitamin az ajánlott mennyiség. A felnőtteknek ajánlott napi bevitel ennek értelmében körülbelül 2 mg. Felszívódását segítheti a többi B vitamin jelenléte, valamint a magnézium és a cink. Felszívódását gátolja a penicillin, alkohol, dohányzás, fogamzásgátló tabletták. A B6-vitaminból tartósan nagy mennyiséget (50mg/testtömeg kilogrammban) bevinni nem ajánlott, hiszen mérgező hatású lehet. Az Ön számára ideális napi beviteli mennyiségről kérdezze orvosát, gyógyszerészét!

A B6-vitamin kiváló forrásai húsfélék, lazac, hering, máj, a tojássárgája, a barna liszt, zöldségfélék, szárazhüvelyesek, élesztő. A főzés, tartósítás, feldolgozás során a vitamintartalom akár 50%-a is elveszhet.

Szokás a B6 vitamint hányingercsillapításra is alkalmazni, s léteznek is a hatásosságát alátámasztó kutatási eredmények.

A tévhitekkel ellentétben a B6-vitamin nem alkalmas a kullancsok távoltartására.

B12-vitamin

b12_vitamin

A B12-vitamin, vagy más néven a kobalamin az egyetlen vitamin, amelynek nélkülözhetetlen alkotórésze egy fémion. A B12-vitamin különleges azért is, mert kizárólag mikroorganizmusok és baktériumok állítják elő, a máj pedig akár öt éven keresztül is képes raktározni. Szerepe van a fehérje- és nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjében, a vörösvérsejtek képzésében.

A B12 vitamin a vékonybélben szívódik fel, de szükséges hozzá egy a gyomorban termelődő vegyület, az ún. intrinsic faktor. A vastagbélben található baktériumok is elő tudják állítani ezt a vitamint, de mivel itt már nem szívódik fel tápanyag, nem tud hasznosulni. A szervezet számára szükséges B12-vitamint tehát táplálkozással tudjuk biztosítani.

B12 vitaminhiány kialakulhat gyomoreltávolítás, béleltávolítás miatt (felszívódás csökkent), vagy éppen nem megfelelő bevitel esetén (vegetáriánus étrend).  Hiányhoz vezethetnek bélbetegségek, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, várandósság által támasztott fokozott vitaminigény. Egyes betegeknél a gyomor nyálkahártyája nem termeli az említett intrinsic faktort, ezért a B12-vitamin nem tud felszívódni, így kezelés nélkül vitaminhiányos állapot alakul ki. Ha ez a rendellenesség fennáll, a vitamint rendszeresen beadott injekció segítségével szükséges pótolni. Az életkor előrehaladtával a B12 vitamin felszívódása csökken, így idősek hajlamosabbak a hiánybetegségre.

Miért veszélyes a B12-vitaminhiány?

A B12-vitamin fontos szerephez jut a vörösvértestek képződésében, így hiánya az ún. nagysejtes vérszegénység (megaloblastos anaemia) kialakulásához vezethet. Mivel a máj hosszú éveken keresztül képes raktározni a B12-vitamint, így a betegség sokáig nem von maga után panaszokat. Hosszútávon azonban idegrendszeri bántalmakat, zsibbadást és mozgászavart, járásbizonytalanságot is okozhat.

Miben található?

A B12-vitamin megtalálható húsokban, májban, tejtermékekben, tojásban. A napi ajánlott bevitel egészséges felnőttek számára körülbelül 2 mikro gramm. A túladagolástól nem kell tartani, hiszen a B12-vitamin a vízben oldódó vitaminok családjába tartozik, így a felesleges mennyiség a vizelettel ürül. A vérszegénység megelőzése érdekében, étkezzen kiegyensúlyozottan! Ha vegetáriánus étrendre tér, közölje kezelőorvosával.

Idegsérülések

Különféle okokból bekövetkezett idegsérülések után adott B-vitamin készítmények tartalmaznak B12 vitamint is, mivel az idegek regenerációjában szerepet tölt be. Ne szedjen azonban megadózisú vitaminkészítményeket orvosával való konzultáció nélkül!

C-vitamin

A C-vitamint, mint újonnan felismert vegyületet 1928-ban Szent-Györgyi Albert vonta ki paprikából.  Előzményként az 1920-as évek vége felé egy ismeretlen anyagot fedezett fel a mellékvesében. Megvizsgálva az anyag összetételét hexuronsavnak nevezte el. Szegeden olyan növényi forrást keresett, amelyből nagy mennyiségben lehet ezt az anyagot kivonni és a szegedi paradicsompaprikában meg is találta. A skorbut elleni hatása miatt javaslatára aszkorbinsavnak nevezték el a hexuronsavat. Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.

c_vitamin

Bár a vegyületet nem ismerték, azt már korábban is tudták, hogy a skorbut hiánybetegség. James Lind hajóorvos 1746-ban őfelsége Sailsbury nevű hajóján egy kísérletbe fogott. Ekkorra már kétmillió matróz életét követelte a skorbut. Fogaik meglazultak és kiestek, izomgyengeség vett erőt rajtuk. Emellett a skorbut vérzékenységgel, a csontok szerkezetének megváltozásával jár.  Lind utazásán sem volt ez másképp: 1747 tavaszára minden tizedik matróz beteg volt. Fogalmuk sem volt, mi okozhatja (és mivel gyógyítható), Lind azonban zseniális módon csoportokra osztotta a beteg tengerészeket, mindegyiküknek azonos körülményeket teremtett, de más-más kezelésben részesítette őket. Azoknak a matrózoknak javult rohamosan az állapota, akiknek az étrendje citromot tartalmazott. Közel 200 év telt el, mire a citromban is megtalálható aszkorbinsavat végül azonosították, és az anyagcserében betöltött szerepét tisztázták.

Hogyan biztosítsuk a megfelelő C-vitamin szintet?

Egy felnőtt egészséges ember számára naponta minimálisan 60 mg C-vitamin szükséges, amit a hazánkban általános étrend megfelelően tartalmaz. Nemcsak citrusfélék, hanem paradicsom, paprika, burgonya, káposzta, és bogyós növények (csipkebogyó, áfonya) is tartalmazzák.

Megfázásra?

Linus Pauling, azt állította, hogy a nagy dózisban adott C-vitaminnal egyrészt megelőzhető a megfázás, másrészt a már megkezdődött betegség lefolyása enyhébb és gyorsabb. Könyvében napi 18 000 mg C-vitamin bevitelét javasolta. A megadózisú C-vitamin terápia hívei közül sokan Paulingra, mint Nobel-díjas tudósra hivatkoznak, azonban Pauling a Nobel-díját nem a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért kapta, hanem a kémiai kötések vizsgálatáért. Nincs bizonyíték arra, hogy a nagydózisú C-vitaminbevitel csökkenti a megfázás esélyét.

Az étrend-kiegészítők

etrend_kiegeszitok

Magyarországon évente több mint negyven milliárd forintot költenek úgynevezett étrend-kiegészítőkre. Eredetileg az étrend-kiegészítők egy olyan termékcsoport, melyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat (vitaminokat, nyomelemeket) egyenként vagy kombináltan.

Szabályozási okokból ma étrend-kiegészítő kategóriában szerepel számos gyógynövényes készítmény is, annak ellenére, hogy vannak köztük gyógyhatással rendelkezők is.

Ennek az oka az, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatala hosszadalmas folyamat eredménye, mely laboratóriumi vizsgálatok, állat-kísérletek, és embereken végzett tanulmányok segítségével térképezi fel a hatásokat és mellékhatásokat. A gyógynövényes termékek többségénél ezeket a vizsgálatokat nem végezték el, így hivatalosan gyógyhatás sem tulajdonítható ezeknek a készítményeknek.

Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatala közel sem olyan jól ellenőrzött procedúra eredménye, mint a gyógyszerek esetében, így alkalmazásuk esetén különösen elővigyázatosnak kell lennünk. Mivel a forgalomba hozatal előtt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (OÉTI) csak bejegyeztetni kell a készítményt, a minőséget és hatásosságot senki nem ellenőrzi, sőt, akár veszélyes anyagok, vagy hamisított gyógyszerek is kerülhetnek így piacra. Legnagyobb kockázatot főként az internetes kereskedelem rejti magában. Nem ritka, hogy természetesnek mondott készítményben vényköteles gyógyszer hatóanyaga van.

Csak megbízható gyártótól vásároljon, és mielőtt bármilyen étrend-kiegészítőt elkezdene alkalmazni, mindenképpen kérje ki orvosa véleményét!

Mikor érdemes alkalmazni?

Étrend-kiegészítőket abban az esetben érdemes alkalmazni szakemberrel való konzultáció után, ha a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás valamilyen okból nem biztosított, így bizonyos tápanyagokból a szervezet kiegészítésre szorul. Ilyen állapot lehet például a fogyókúra, egy betegség utáni felépülési időszak, felszívódási zavarok, vagy a stresszes életmód.

Gyógynövényes készítmények használata előtt is kérje szakember segítségét, hiszen előfordulhat, hogy valamely állandó gyógyszere mellett az adott növényt nem alkalmazhatja.
Ne kezdjen megadózisú (a megengedettnél sokszorosan nagyobb adagokat tartalmazó) vitaminkúrába, csak ha orvosa azt indokoltnak tartja. Időnként (például idegsérülések után) előfordul, hogy nagyobb adagú, vagy akár injekciós kezelés is szóba jön, de a vitaminok túladagolása veszélyeket is rejthet magában.

Az E-vitamin

e_vitamin

A zsírban oldódó vitaminok közé tartozó E-vitamin (tokoferol), szervezetünkben semlegesíti a szabadgyököket, ezáltal védi a sejteket a pusztulástól, ezért öregedés gátló hatást is tulajdonítanak neki. A szabadgyökök képződése természetes folyamat a szervezetben, azonban a túlságosan sok szabadgyök halmozódik fel, megnő a kockázata az érelmeszesedés, keringési rendellenességek, szívkoszorúér-szűkület, daganatok megjelenésének.

Az E-vitamin jótékony hatásai főként antioxidáns hatásának köszönhetőek. Az E-vitamin hiánynak nincsenek jellegzetes tünetei. Bár rendszeres alkalmazása csökkentheti bizonyos betegségek kialakulását, az nem bizonyított, hogy E-vitamin hiányában ezek a kórképek biztosan kialakulnak. Ez is arra utal, hogy nem egy adott folyamatban vesz részt a szervezetben, hanem antioxidánsként általános védő szerepet lát el.

  • Mérsékli a trombózis és a stroke kialakulásának esélyét, mivel gátolja a vérrögképződést.
  • Csökkenti az érelmeszesedés kockázatát, védi az ereket.
  • Csökkentheti egyes daganatos megbetegedések kockázatát.
  • Agyunkra is jótékony hatást gyakorol, csökkenti az Alzheimer-kór veszélyét.
  • Gyorsítja a sebgyógyulást.
  • Erősíti az immunrendszert, mivel az immunsejtek anyagcsere folyamataiban is részt vesz.
  • Sportolás után enyhíti az izomfájdalmat, fáradtságot.
  • Védi a bőrt, erősíti a körmöket és a hajat.
  • Segít a szem egészségének megtartásában
  • Jó hatása van tüdőbetegség esetén
  • Csökkenti a vérnyomást
  • Segít a krónikus fáradtság legyőzésében

Az ajánlott napi E-vitamin bevitel 15 mg, de ha a vitaminhiányos állapot már jelentkezett, ennek többszöröse is javasolt lehet. Az E-vitamin a szervezetben csak rövid ideig raktározódik, ezért szükséges, hogy folyamatosan gondoskodjon a megfelelő E-vitamin bevitelről. Különösen azok az élelmiszerek jó E-vitamin források, amelyek bizonyos mennyiségű olajat is tartalmaznak.

  • Növényi olajok: napraforgó-, sáfrány-, repce-, földimogyoró-, kukorica-, tökmag-, olívaolaj
  • Gabonafélék, gabonacsírák
  • Zöldnövények
  • Magvak: napraforgómag, mandula, mogyoró, fenyőmag, dió
  • Állati eredetű élelmiszerek: hús, máj, tojás

A főzéssel és a túl magas vagy túl alacsony hőmérsékleten tartással ezek a tápanyagok elveszítik E-vitamin tartalmuk nagy részét. Az E-vitamin felszívódását befolyásolhatják egyes gyógyszerek (koleszterinszint-csökkentők, fogamzásgátlók), illetve a transzzsírsavak és a légszennyeződés is.

A szelén fokozza a felszívódását, a vas és a réz jelenléte viszont csökkenti a hatását. Egyes kutatások szerint a K- vitaminhiányban szenvedő betegeknél, valamint a véralvadásgátlókat szedőknél az E-vitamin nagy mennyiségű bevitele esetén megnő a vérzés kockázata, mivel az E-vitamin maga is rendelkezik véralvadásgátló hatással.

A folsav szervezetünkben betöltött szerepe

A folsav, vagy más néven folát vízben oldódó vitamin, mely részt vesz a nukleinsavak és aminosavak anyagcseréjében. Többek között szükséges a vörösvértestek, vérlemezkék képződéséhez, a gyomor, bél, illetve a szájnyálkahártya épségéhez.

A növekedésben is elengedhetetlen anyag, nem véletlen, hogy várandósság alatt szükséglete megnövekszik, hiszen a növekvő magzat jelentős mennyiségben vonja el az anya szervezetétől. A várandósság első trimeszterében a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat megfelelő mennyiségű folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Várandós édesanyák, illetve terhességet tervező hölgyek számára mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.

Forrásai:

folsav

A folsav a latin „folium” szóból származik, melynek jelentése: levél. A nevéből adódóan a folsav elsődleges forrásai a leveles zöldségek, mint például a spenót vagy a saláta, de emellett megtalálható még a májban, gyümölcsökben, gombákban és hüvelyesekben is. Bizonyos zöldségekben, mint amilyen a káposzta és a saláta, 30-90 mikrogramm/100 grammnyi mennyiség található, míg például a búzacsírában akár 400 mikrogramm/100 gramm mennyiség is előfordulhat.

Néhány gyakran felhasznált élelmiszer folsavtartalma:

  • ½ csésze főtt lencse – 180 mikrogramm – a napi ajánlott mennyiség 45%-a
  • 1 csésze paradicsomlé – 48 mikrogramm – a napi ajánlott mennyiség 12%-a
  • 1 közepes narancs – 47 mikrogramm – a napi ajánlott mennyiség 12%-a

Gyakran hozzáadják egyes élelmiszerekhez, ilyenkor számos különböző elnevezésével találkozhatunk a címkén: 5-metiltetrahidrofolát, Acide Folique, Acide Ptéroylglutamique, Acido Folico, B Complex Vitamin, Complexe de Vitamines B, Dihydrofolate, Folacin, Folate, Folinic Acid, L-methylfolate, Methylfolate, Méthylfolate, Pteroylglutamic Acid, Pteroylpolyglutamate, Tetrahydrofolate, Tétrahydrofolate, Vitamin B9, Vitamine B9.

A folsav egészségmegőrzés szempontjából fontos szerepe miatt 1996-ban az Egyesült Államok Élelmezési- és Gyógyszeripari Minisztériuma elrendelte a gabonafélékből készült élelmiszerekhez a folsav hozzáadását. Magyarországon ilyen szabályozás még nincs, ezért is fontos odafigyelnünk a megfelelő mennyiség bevitelére.

A folsav napi szükséglete általában 1-3 mikrogramm/testtömegkilogramm, mely esetenként változhat, például terhesség, szoptatás esetén. Az Ön folsavszükségletét beszélje meg orvosával.

Folsav hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken, a vérképben abnormálisan nagy vörösvértestek jelennek meg, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek, nyelvgyulladás lép fel. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek.

Napi 1000 mikrogrammnál nagyobb mennyiség fogyasztása nem ajánlott, mert befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatását, valamint elrejti a B-12 vitamin hiányának tüneteit.

A K-vitamin és a véralvadás

A zsírban oldódó K-vitamin egy részét K1-vitamin formájában táplálkozás útján vesszük magunkhoz, míg másik részét a vastagbélben található baktériumok által termelt K2-vitamin adja.

Miért elengedhetetlen a szervezet számára a K-vitamin?

k_vitamin

A K-vitamin részt vesz a máj méregtelenítő feladatának erősítésében, valamint a csontok egészségének megőrzésében, de legfontosabb feladata a véralvadás folyamatában van.

Amikor sérülést szenvedünk és vérzés jelentkezik, a vérzés megállítása céljából az erek összehúzódnak, a vérlemezkék összecsapódnak, az alvadási faktorok pedig vérrögöt képeznek, amely megállítja a vérzést. Az alvadási faktorok képződéséhez azonban elengedhetetlen a K-vitamin.

Kiket veszélyeztet a K-vitamin hiány?

A K-vitamin hiány nem csupán az egyoldalú táplálkozás miatt alakulhat ki, de a bélflóra károsodása miatt is. Fokozza a K-vitamin hiányának kockázatát a bélgyulladás, illetve az antibiotikum kúra, hiszen emiatt elpusztulnak a bélben található jótékony baktériumok. A vitaminhiány hatására erőteljesebben vérezhetnek a sebek, kis behatásra is véraláfutások keletkezhetnek. A vér a vizeletben és székletben is megjelenhet, ebben az esetben haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Szoptatott csecsemők is K-vitamin pótlásra szorulnak. Saját vitamintermelésre az újszülöttek még nem képesek, mert a beleikben még nincsenek bélbaktériumok. Így a baba csak annyi utánpótláshoz jut, amennyi az anyatejben található, ez a mennyiség azonban kevesebb annál, mint amennyire szüksége van. A csecsemőknek való K-vitamin gyógyszertárban vényre kapható. Tápszerrel táplált babáknak nincs szükségük külön pótlásra, mert a tápszerek tartalmaznak K-vitamint.

Miben található K-vitamin?

A K1-vitamin másik neve a fillokinon, amely a filum, azaz levél szóból ered. Ez az elnevezés a K1-vitamin forrásaira utal, hiszen elsősorban leveles zöldségekben fordul elő. A K1-vitamin forrásai között említhetőek például a következőek: kelbimbó, karfiol, káposzta, brokkoli, spenót, zöld saláták, paprika, málna, eper, tojássárgája és tejtermékek.

Kinek nem ajánlott a K-vitamin szedése?

A véralvadásgátló készítményeket szedő betegeknek oda kell figyelniük arra, hogy ne vigyék túlzásba a K-vitamin bevitelét, mert befolyásolhatja a gyógyszer hatását. A K-vitamint tartalmazó ételekből folyamatosan azonos mennyiséget fogyasszanak. Tavasszal, amikor több zöldséget kezdünk fogyasztani, szükség lehet gyakoribb vérvételre, ahol az INR (protrombin) értéket, vagyis a gyógyszer dózisának megfelelőségét ellenőrzik.

Mik azok a probiotikumok?

Mik azok a probiotikumok, és hogyan válasszuk ki a megfelelőt?

Az emberi szervezet milliónyi jótékony vagy éppen semleges baktériumfajjal él együtt. Némely baktériumfaj pedig csak bizonyos alapbetegség esetén jelent problémát, normális esetben gond nélkül együtt élünk velük.

probiotikumok

A jótékony hatású baktériumtörzsek az emberi szervezet egészsége szempontjából haszonnal járnak. A tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok, az emberi bél mikroflórájának természetes alkotóelemei.  Elősegítik az emésztést, részt vesznek a szervezet védekezőképességében. A bélflóra helyreállítása különösen fontos feladat az immunrendszer megfelelő működése miatt, ugyanis az immunrendszer jelentős részét képezik a bélhez kapcsolódó nyirokszövetek.

Mikor érdemes alkalmazni a jótékony baktériumtörzs készítményeket?  Pl.: helytelen táplálkozás, antibiotikum-kúra, fertőzés következtében károsodott bélflóra esetén.  A bélflóra egyensúlyának eltolódására utalhatnak a következő tünetek: hasmenés, mással nem magyarázható puffadás, gyengeség, gyengült immunrendszer miatt visszatérő fertőzések.  A tavaszi és őszi időszakban, amikor egyébként is fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre szintén érdemes lehet alkalmazni a probiotikum kúrát.

Mit vegyünk figyelembe a jótékony baktériumtörzs készítmények kiválasztásánál?

  1. Keresse a minél több baktériumtörzset tartalmazó készítményt. Minél több baktériumtörzset tartalmaz egy készítmény, annál jobban hasonlít az eredeti, bélben lévő természetes körülményekre.
  2. Keresse a magasabb csíraszámot tartalmazó terméket. A csíraszám az életképes baktériumok számát mutatja.
  3. A legjobb, ha olyan készítményt választ, amely késleltetve fejti ki hatását: védőburok veszi körül, mely megvédi a gyomorsavas közegtől, így ott tudja kifejteni hatását, ahol kell, a bélrendszerben.

Manapság bármely gyógyszertárban kaphatóak probiotikum készítmények. Ha bármilyen egyéb, ezen termékeket érintő kérdése merülne fel, kérdezze bátran gyógyszerészét!

Tabletta vagy tejtermékek?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért szednének tabletta formájában probiotikumokat, ha azt természetes módon ételek formájában is megtehetik. Természetesen nincs rossz választás ebben az esetben, annyit érdemes tudni, hogy a tejtermékekben alacsonyabb a csíraszám, mint a tablettás kiszerelésekben. Antibiotikum kúra esetén érdemes a tablettás, kapszulás megoldást választani, hiszen ilyenkor gyorsan és nagy mennyiségben szeretnénk bejuttatni a jótékony baktériumtörzseket.

Probiotikum a hüvelynek?

Számos hölgy ismeri a problémát, hogy antibiotikumszedés, strandolás vagy nem megfelelő szappan használata felborítja a hüvely egyensúlyát. A panaszokat az okozza, hogy a hüvelyben normálisan túlsúlyban levő laktobacillusok száma lecsökken. Ez az egyébként teljesen normálisan is jelenlevő candidagomba illetve más baktériumok túlszaporodásához vezethet. Ilyenkor tehát érdemes visszaállítani a laktobacillusok megfelelő arányát. Nőgyógyásza vagy gyógyszerésze segít a megfelelő készítmény kiválasztásában.

Milyen betegségekben segíthet a szelén?

A szelént 1817-ben fedezték fel és Szelénéről egy görög istennőről kapta a nevét. A szelén nyomelem lévén aránylag kis mennyiségben szükséges a szervezet számára.  1959-ben bizonyították be először, hogy a szelén részt vesz az immunrendszerünk működésében. Testünkben 6-14 gramm található belőle, legnagyobb mennyiségben a pajzsmirigy, a máj, a hasnyálmirigy, a szívizomszövet és a herék tartalmazzák. A szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. Jó szelén források a halak és a tenger gyümölcsei, a teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, bizonyos zöldségek (pl. brokkoli), belsőségek (pl. máj és a vese).  A szelén hatását felerősíti az E-vitamin, ugyanakkor a kén, az ezüst és az arzén gátolja a szelén hatásait.

szelen

Az elmúlt években több tudományos vizsgálat is foglalkozik a szelénnel és annak antioxidáns hatásával. Korábbi kutatási eredmények azt mutatják, hogy megfelelő mennyiségű szelén bevitelével megelőzhető lehet több daganatos betegség (pl. prosztata, tüdő-és hólyag tumor), a magas koleszterinszint, de még a cukorbetegség is. Túlzott bevitele azonban növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Fehér János, a Semmelweis Egyetem pár éve elhunyt professzorának egyik kutatási eredménye pedig azt mutatta, hogy a szelén segíthet az autoimmun pajzsmirigy-gyulladásban is. A professzor vizsgálati eredménye azért is jelentős, mert korábban azt találták, hogy az alacsony szelénszint összefüggésben állhat a pajzsmirigybetegségekkel.

A The Lancet című folyóiratban megjelent egyik tanulmány szerint, azonban mint mindenből, a szelénből sem jó a túlzott bevitel, mert ebben az esetben nem megakadályozza, hanem akár elő is idézheti a 2-es típusú cukorbetegséget. A szerző szerint csakúgy, mint más nyomelem esetében, a pótlás akkor bizonyult ténylegesen hatásosnak, amikor a korábbi bevitel nem volt megfelelő. A szerző kiemeli, hogy akiknél a vérben lévő szelén értéke eléri vagy meghaladja a 122 µg/l-t (és ide tartozik a fejlett társadalomban élők zöme), azoknak nem ajánlott szeléntartalmú étrend-kiegészítőket szedniük. Akiknek viszont az előbb említett értéknél kisebb a szelénszintjük, orvossal konzultálva különösebb kockázat nélkül emelhetik 130-150 µg/l-ig.

Milyen betegségekre van hatással a szelén hiánya?

  • vérszegénységre, sarlósejtes vérszegénységre
  • szívizombántalom
  • Alzheimer-kór, Parkinson-kór
  • anyajegyek, májfoltok gyakrabban fordulnak elő hiánya esetén
  • terhesség alatti szelénhiány kis szülési súlyt eredményezhet
  • izomfájdalom, izombetegség

Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás esetén fontos odafigyelni, hogy szervezetünk minden szükséges tápanyagot, vitamint megkapjon.  Növényi eredetű szelénforrások: napraforgómag, kesudió, dió, rizs, teljes kiőrlésű lisztből készült ételek.

Fehér foltok a körmön: mire utalhat?

feher_foltok

Szinte nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne tapasztalta volna az apró, fehér foltok megjelenését, mely utalhat hiánybetegségre, allergiára vagy akár sérülésre is. Lássuk bővebben, mire utalhatnak a foltok!

Allergiás reakció

Többekkel előfordul, akik körömlakkot, körömlakklemosót használnak, hogy bizonyos esetekben foltok jelennek meg a körmön.

Köröm sérülés

Fehér foltok, pontok a körmön sérüléstől is megjelenhetnek, gyakran jóval később is, mint ahogy a sérülés bekövetkezett.

Kalciumhiány

A kalcium nélkülözhetetlen a csontok és a fogazat szilárd felépítéséhez, emellett a körmök erősségéért, valamint izom-összehúzódásokért felel. A nem megfelelő kalciumbevitel következtében hosszútávon csontritkulás, rövidebb távon körömproblémák és fogszuvasodás alakulnak ki. Nagyobb mennyiségű kalciumot tartalmaznak a tej- és tejtermékek, ill. szója, a brokkoli, szardínia is.

Cinkhiány

Az emberi szervezetben fellépő cinkhiány következtében gyakran jelentkezhetnek fehér foltok a körmökön. Nagyobb mennyiségben tartalmaz cinket például a spenót, a dió, a teljes őrlésű gabonák, babfélék.

A-vitamin-hiány

Az A-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, mely szerepet játszik a szem épségének, valamint a bőr rugalmasságának megőrzésében. Hiányában látás- és bőrproblémák jelentkezhetnek, a hiányállapot első jelei pedig a körmön feltűnő apró fehér foltok, csíkok lehetnek. Hiánya pótolható sárga színű zöldségek bevitelével, mint pl. sárgarépa, sütőtök, de a tengeri halak és más állati eredetű táplálékok is biztos forrásai a vitaminnak.

Opálos fehér köröm

Májbetegségre utalhat, ha előtte normál, rózsaszínes volt a köröm, ugyanakkor lehet veleszületett is.

A fentebb említetteken kívül a körmön megjelenő foltok utalhatnak gombásodásra, ill. súlyosabb megbetegedésre is, mint pl. májbetegség, vesebetegség, vérszegénység.

Sárgás elszíneződés:

Okozhatja a dohányzás, de bizonyos légúti megbetegedések is.

Szürke elszíneződés:

Általában nemcsak színben mutatkozik meg a vitaminhiány, hanem a durva beszakadozott körmök is árulkodóak lehetnek. A szürkés elszíneződés cink és vashiány jele lehet.

Világosbarna vagy fekete elszíneződések:

Ezek a foltok általában bevérzések miatt jelentkeznek, pikkelysömörre vagy rosszindulatú bőrdaganatra utalhat.

Behorpadt körömfelszín:

Vitamin- és vashiány okozza, valamint Raynaud-szindróma is állhat a jelenség hátterében. A Raynaud-szindróma elsősorban a nőket érintő betegség, amelynek tünete a hideg és pszichés, érzelmi megterhelést követően fájdalmasan elfehérednek.

Hogy minél hamarabb kiderüljön, a gyakran felbukkanó foltok miért jelentek meg a körmön, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hiszen biztosan csak ő tudja megállapítani a foltok okát. Ha a foltok megjelenése nem megfelelő étrendhez köthető, abban dietetikus szakember tud segíteni személyre szabott étrend összeállításával.

Vitaminhiány is okozhat rosszkedvet

vitaminhiany

Hosszabb-rövidebb időre néha mindenkin úrrá lehet a rosszkedv. Bár számos oka lehet annak, ha valaki ingerlékenynek, lehangoltnak érzi magát, ezek egy része kifejezetten élettani jellegű, amelynek hátterében gyakran a nem megfelelő táplálkozás, nem elegendő folyadékfogyasztás, vagy bizonyos vitaminok hiánya áll.

Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a depresszió, a szorongás és egyéb hangulati problémák nagymértékben javulnak B12 vitamin hatására. A B12 vitaminhiányt okozhat például a vegetáriánus étrend, hiszen ez a vitamin elsősorban húsokban (baromfiban és halakban), tejben és tojásban található. A B12 vitamin szükséges a fehérje-anyagcseréhez, a szénhidrát-anyagcseréhez, a vörösvértestek képzéséhez, hemoglobin-szintézishez és a nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréjéhez.

A B5 vitamin (pantoténsav) nélkülözhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez, az olyan kognitív képességekhez, mint a tanulás és a memória. A B5 vitamin csökkenti mind a fizikai, mind a szellemi fáradtságot. Ezt a vitamint elsősorban húsokkal, tojással, magvakkal és hüvelyesekkel juttathatjuk szervezetünkbe.

A B3 vitamin (niacin) jelentős szerepet játszik a szervezet fehérje-, zsír- és szénhidrát- anyagcseréjében, a sejtek energiaháztartásában, a hemoglobintermelésben, valamint segíti az emésztőrendszer helyes működését. Felszívódását gátolja az alkohol-, kávé-, és teafogyasztás. A B3 vitamin hiánya alvászavart, fejfájást és depressziót is okozhat. Szervezetünk megfelelő B3 vitamin szintjét például mogyoró, burgonya, hal, tojás, leveles zöldségek és aszalt gyümölcsök fogyasztásával biztosíthatjuk.

Gyógynövények feszültségoldásra és álmatlanságra

Macskagyökér:

Általános idegnyugtató hatással rendelkezik, növeli a koncentrációs készséget. Főzete nyugtatja a központi idegrendszert, megszünteti a szorongást és a félelemérzetet. Nem befolyásolja a szellemi és fizikai teljesítményt.

Komló:

Elősegíti az alvást, nyugtató hatással bír. Különösen hatékony a testi nyugtalanság kezelésében. Fokozza az étvágyat, ugyanakkor csökkenti a férfiak szexuális ingerlékenységét.

Golgotavirág:

Nyugtató hatású, termése a közkedvelt marakuja.

Orbáncfű:

Legalább 15 napig kell szedni, ahhoz hogy hatása érvényesüljön. Középsúlyos depresszióban hatékony megoldás, de szedése előtt egyeztessen kezelőorvosával, mivel bizonyos gyógyszerekkel együtt nem szedhető!

Levendula:

Lazító, nyugtató hatása közismert. Illóolaját a fürdővízbe csepegtetve hozzásegíthetjük magunkat a megfelelő relaxációhoz, oldja a feszültséget és a görcsöket.

Citromfű:

A citromfű nem csak a feszültségoldásban segít, hanem fejfájás és nyugtalanság esetén, illetve hasi görcsök oldásában is bevált gyógynövény.

Ha indokolatlanul rossz a kedvünk, ha hosszú időn át ingerlékenyek vagyunk, először gondoljuk át, elegendő folyadékot ittunk-e, ha ez rendben van, akkor érdemes áttekinteni, hogy megfelelőn táplálkozunk-e, magunkhoz vesszük-e a szükséges vitaminokat. Éljen bátran a gyógynövények adta lehetőségekkel, de elhúzódó esetben feltétlenül keresse kezelőorvosát!

 
Vissza a pénztárválasztó oldalra
Adó-visszatérítés
Gólyaváró
Feltöltömmagam

A gyakran feltett kérdé- sekre válaszolunk!

Aktuális nyomtatványa- inkat töltheti le!

Utolsó módosítás dátuma:
2016. október 12.